Az előzetes ajánlatokat legkésőbb holnap kell beadniuk a jelentkezőknek, így rövidesen kiderül: mit ér Magyarország vezető gazdasági lobbiereje - a Csányi- Demján páros - a nemzetközi nagyágyúkkal szemben.

Hamarosan kiderülhet, valóban megér-e 150-200 milliárd forintot a Budapest Airport Rt. 75 százalékos részvénycsomagja - a befektetőknek az előzetes ajánlatokat ugyanis kedd délig kell eljuttatniuk az ÁPV Rt.-hez. Az Antenna Hungária nemrég lezárt értékesítésének példája alapján a privatizációs szervezet várhatóan egy hónap múlva, azaz szeptember elején hozza nyilvánosságra a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb ajánlati árat, illetve azt, hogy mely pályázók jutottak be a második körbe.

Az elsősorban szakmai szempontú rangsorolás alapján a mostani tíztagú csapat felének van esélye arra, hogy a szűkített listára kerüljön. Közülük az lesz a győztes, aki a legtöbbet ajánlja a Ferihegyi repülőtér 75 éves üzemeltetési jogáért cserébe.

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy vajon bejut-e a második fordulóba az OTP-Mol-TriGránt-Euroinvest konzorcium, mely a velencei repteret üzemeltető Save Spát választotta szakmai partneréül.
A Csányi Sándor és Demján Sándor nevéhez köthető, sokak szerint "átütő" lobbierővel rendelkező magyar csapat sikerét borítékolni lehetne, ha "izmosabb" partnerrel álltak volna össze. Hírek szerint a hazai nagyágyúk azért kötöttek ki a velenceieknél, mivel egyik nagy nemzetközi társasággal sem sikerült összehangolniuk elképzeléseiket.

A konzorcium képviselői azt állítják: ők képesek leginkább a magyar érdekeknek megfelelően működtetni és üzemeltetni Ferihegyet. Bár az érintettek részben cáfolták, hogy erről előzetesen megegyeztek volna, nem lenne meglepő, ha egy esetleges sikeres pályázatot követően a Mol kezébe kerülne a ferihegyi kerozinkereskedelem, a reptéri gyorsvasút pedig majdan a nyugati pályaudvar melletti Westend bevásárlóközponthoz futna be.

Vélekedések szerint a Wallis Ingatlan Rt.-vel erősítő brit BAA lobbiereje sem lebecsülendő.
A cég a világ egyik legnagyobb repülőtér-üzemeltetőjének számít, tavaly csak Nagy-Britanniában
140 millió utast fogadtak. A társaság "ékköve" a londoni Heathrow repülőtér, melynek most épülő ötödik termináljára 4 milliárd fontot, azaz több mint 1400 milliárd forintot költenek. Bár még szakmai körökben is akadnak, akik szerint a BAA túl nagy Ferihegyhez, a társasághoz olyan légikikötők is tartoznak, amelyek összemérhetők a budapestivel (például Nápoly).

A Fraport számára előnyt jelenthet, hogy régóta partnere a Budapest Airportnak: például a ferihegyi légiáru-kezelő központ tervezésekor is kikérték a német szakemberek véleményét. A társaság olyan stratégia kidolgozását ígérte, mely Ferihegyet regionális elosztóbázissá fejleszti. Külön kiemelték ebben a Malév szerepét, ami azért figyelemre méltó, mert a magyar légitársaságnak épp a frankfurti bázisú Lufthansa a legnagyobb riválisa.

A Macquarie Airports szintén a legnagyobbak közül való, világszerte öszszesen 110 millió utast szolgált ki. Érdekesség, hogy Macquarie több befektetőtársa (például a sydneyi repülőtérben szintén érdekelt Ferrovial és Hochtief) külön-külön is indul a budapesti pályázaton. A Macquarie-nál azt állítják: jelentős tapasztalattal rendelkeznek a különleges érzékenységű repülőterek tulajdonlásában, különösen az államiból magánszektorba kerülőkében. A társasághoz tartozik például a brüsszeli légikikötő, melyet az Európai Bizottság és a NATO képviselői sűrűn használnak.

Bár a török TAV neve nem cseng ismerősen a magyar fül számára, ez a cég sem kispályás: idén júniusban például 3 milliárd dollárt, azaz körülbelül 600 milliárd forintot fizetett az isztambuli repülőtér koncessziójának 15 és fél éves meghosszabbításáért. A társaság két tulajdonosa a Tepe és az Akfen, Törökország vezető építőipari és ingatlanfejlesztő cégei, a beruházásokat velük végeztetik el; a cég üzemeltetési gyakorlatára is jellemző, hogy amit csak lehet, házon belül oldanak meg. A társaság ereje abban rejlik, hogy - mint az isztambuli példa is mutatja - a többletnyereség egy részét a magas koncessziós díj formájában megosztja az állammal, másrészt csökkentheti a reptéri illetékeket, versenyképessé téve a légikikötőt.

A spanyol Ferrovial 1700 kilométernyi fizetős autópályát is épít világszerte, míg a német Hochtief építőipari nagyágyúnak számít, nemrégiben vásárolta be magát a magyar piacra. A spanyol Abertis befektetési társaság az év eleje óta 90 százalékos résztulajdonosa az angol TBI reptérüzemeltető cégnek, amely tavaly 18 millió utast szolgált ki.

Az angol Terra Firma a befektetési társaság 1995 óta 4,7 milliárd fontot, azaz körülbelül 1700 milliárd forintot invesztált különböző projektekbe. Bejelentkezett még a koppenhágai repülőteret üzemeltető cég is, amely az Egyesült Királyságban, Mexikóban és Kínában is jelen van; nemrég Bulgáriában Várna és Burgasz repülőtereinek 35 éves koncessziójáért fizetett 1,2 milliárd eurót.

A Budapest Airport tavaly 33 milliárd forint árbevételt ért el. Amortizáció előtti nyeresége 15,43 milliárd forint volt. Tavaly 6,46 millió utas fordult meg itt, az idén pedig 17,5 százalékos növekedéssel 7,59 milliós utasforgalmat várnak.




Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/372981/