Gyanítom, hogy előbb-utóbb a személyazonosításra alkalmas mikrocsip kerül a fülünkbe, de az ombudsmannak mindent meg kell tennie, hogy ez minél később következzék be. Amikor pedig a csip beültetése már elkerülhetetlenné válik, legalább az adattartalom és a hozzáférésre jogosultak körének szűkítése érdekében kell majd küzdenie - nyilatkozta a Népszabadságnak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.

Az ombudsman intézménye éppen tíz éve működik Magyarországon, és Péterfalvi szerint éppen ez az időszak az, amikor világszerte mind erőteljesebb törekvések tapasztalhatók egyes szabadságjogok korlátozására. Ez pedig a személyes adatokkal való önrendelkezési jogok csorbítását is jelenti, és végül eljuthatunk addig - fogalmazott -, hogy személyi igazolvány helyett csipet kapunk a fülünkbe.

Az ombdsman álláspontja szerint viszont még a terrorizmus ellen is csak alkotmányos eszközökkel lehet fellépni. Tehát semmi nem indokolhatja a parttalan adatgyűjtést, például az elektronikus üzenetek tartalmának rögzítését vagy a közterületi megfigyelőrendszerek közvetítette képek tárolását - szögezte le.

Az adatvédelmi biztosi intézmény Péterfalvi szerint sikeresen működik, és bár többször kifogásolták a kormányok, sőt még a parlament adatkezelési gyakorlatát is, az ombudsmani beszámolókat a képviselők minden esetben ellenszavazat nélkül fogadták el. Maga legalább ilyen fontosnak tartja, hogy az érintett intézmények az észrevételek legalább kilencven százalékát tudomásul vették.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalását tavaly január óta bíróság előtt is megtámadhatják, ám eddig csupán két pert kezdeményeztek: egy televízió a valóságshow-ja, a volt közpénzügyi államtitkár pedig a vadászati naplók kikérése ügyében hozott állásfoglalásokat kifogásolta, ez utóbbi keresetet azonban Keller László posztjának megszűnése után visszavonta.