Anyagáról ismerszik meg a valódi útlevél
2005.08.09. 05:13
Brit kutatók speciális szkennere a felületi struktúrák egyedi jellegzetességeiből olvas. Az eljárás felfedezői szerint a kimosás és megégetés sem segít.
A lézeres felületi azonosítási rendszer (LSA) képes meghatározni a dokumentumok anyagának egyedi ujjlenyomatát. A felület mikroszkennelése során meghatározható a papír, műanyag, fémek és kerámia összetételének legapróbb különbségei is.
A rendszert a Imperial College London nanotechnológiai kutatói fejlesztették ki. Reményeik szerint ez a megoldás olcsóbbá teheti a személy- és dokumentum-azonosításra használt jelenlegi körülményes eljárásokat.
Russel Cowburn, a nanotechnológia professzora szerint a felületi eltérések olyan minimálisak, hogy a lehetetlennel határos ezeket hamisítani.
Kiabálnak a dudorok
Az LSA-rendszer segítségével elkészíthető a papíralapú dokumentumok, plasztikkártyák és csomagolóanyagok egyedi újjlenyomata. Gyakorlatilag az eljárás úgy használható, mintha ezek az anyagok rájuk jellemző DNS-sel rendelkeznének, ídézte a pte hírügynökség Cowburn szavait.
Az anyag ujjlenyomata néhány száz nanométer magas kiemelkedésekből és recékből áll össze. A kutatók a felületek vizsgálatakor olyan optikai jelenséget használnak, amely "Laser Speckle" (lézer folt) néven ismert, és amellyel láthatóvá válnak az apró egyenlőtlenségek.
A fókuszált lézersugár letapogatja az anyag felületét, a szkenner pedig eközben rögzíti, hogyan törik meg a fény a nanoméretű dudorokon. A készülék hordozható változata a dokumentum anyagát pillanatok alatt képes ellenőrizni, a kapott értékeket pedig adatbázissal veti össze.
Nem tudták átverni
A brit kutatók szerint a rendszer rendkívül pontos, és olcsóbb minden más azonosítási rendszernél, így például a színváltó tintáknál, biztonsági csíkoknál vagy hologramoknál. Javaslatuk szerint érdemes volna az LSA-t bevetni útlevelek, hitelkártyák, személyi igazolványok, bankjegyek és cd-k vizsgálatára.
A kutatók kísérleteket végeztek az LSA képességeinek vizsgálatára. A vizsgálat anyagpróbák műanyag, papír és rétegelt kartonpapír voltak. Az egyes mintákat minden fordulóban képes volt a rendszer felismerni.
Ennek az sem volt akadálya, hogy a kutatók az anyagokat vízbe mártották, megperzselték, összekarcolták vagy filccel összefirkálták. A tapasztalatok szerint a felületek fizikai ujjlenyomata igen ellenálló.
Az eljárás olyan biztonságos, hogy még a felfedezői sem tudták becsapni. "Jelenleg nem létezik olyan eljárás, amellyel megfelelő pontossággal másolni lehetne a felületi egyenlőtlenségeket" - jelentette ki Russel Cowburn.
Forrás: index.hu http://index.hu/tech/tudomany/pass7419/
|