Az OMV-főnöke már többször megismételte, hogy a NIS-privatizációban alapvetően érdekeltek, éles érdeklődéssel figyelik a privatizációs folyamatot. AZ OMV az idén 1,3 milliárd eurót szán befektetésekre - utal rá a hírügynökség.

A Vjesnik szerint egyelőre nem világos, hogy a Mol egyedül, vagy a horvát INA-val együtt pályázik-e.
Mint írja, a bosnyák Energopetrol privatizációjánál a Mol és 25 százalékos leánycége, az INA egyesítették erőiket, de a kizárólagos tárgyalások zsákutcába jutottak, és a bosnyák kormány most új pályázat kiírásával fenyegetőzik.

Míg a lap szerint egyes ágazati szakértők azt várják, hogy az orosz Lukoil mellett más orosz cégek is ringbe szállnak a NIS-ért, mások a háttérben belső megállapodást gyanítanak az orosz olajcégek között, amelynek alapján a NIS-t a Lukoilnak engedik át. A Vjesnik szerint egy röviddel korábban aláírt szándéknyilatkozat is ezt támasztja alá, amely a Lukoil és a NIS között egy közös leányvállalat létesítéséről intézkedik. Ez a cég a NIS-nek nyersolajat szállít majd, és lehetővé teszi, hogy a cég hitelt vegyen fel a háborúban megsérült újvidéki és pancsevói finomítók felújítására.

A Lukoil Szerbiában már 220 benzinkúttal rendelkezik, amelyek a Beopetrol megszerzésével kerültek a tulajdonába. Ezek a benzinkutak részei az INA Szerbiában elkobzott vagyonának. A NIS megszerzésével így a Lukoil monopolhelyzetre tenne szert a szerb piacon, miközben a monopóliumellenes törvényt a parlament már elfogadta.

A szerb politikai vezetés azonban legszívesebben olyan világcégeket látna a NIS felvásárlójaként, mint a BP, vagy a Shell, de ázatai szakértők szerint ez valószínűleg csak kívánság marad, - mutat rá a Vjesnik, amelyet az APA idéz.

A szerb parlament hétfőn hagyta jóvá a kormánynak azt a tervét, hogy magánosítják az állami olajcéget, a NIS-t, az ellenzék tiltakozása ellenére. Szakértők szerint az 1992-ben született, a NIS helyzetét is meghatározó törvény hatályon kívül helyezése - és ezzel a privatizáció lehetővé tétele - a Kostunica-kormány sikere. Az állami monopóliumokról rendelkező törvény most megszavazott hatályon kívül helyezésével az energia-, távközlési-, és a közlekedési ágazatok privatizációja felé is megnyílik az út.

A parlamentben a két ellenzéki párt bojkottálta a szavazást, a kormánytervet 120:1 arányban fogadta el a 250 tagú törvényhozás.

A kormány tervei szerint a Balkán legnagyobb olajvállalatát három önálló cégre darabolják fel, megnyitva ezzel az utat a magánosítás előtt. Az egykori Jugoszlávia elleni embargó bevezetését megelőzően Slobodan Milosevic kormánya a szerb olajipar finomítóit, olajvezetékeit, olaj- és gázkitermelését, valamint szállítási és értékesítési hálózatát a NIS monopolcégbe egyesítette.

Most az egyes tevékenységek szétválasztásával lehetővé válik a privatizáció: két cégrész - az Adria-vezeték szerb részét üzemeltető JANAF, valamint az olaj- és gáztermelésért felelős másik rész állami tulajdonban maradnak. A harmadik cégben a NIS további részeit, így az újvidéki és pancsevói finomítókat, valamint az üzemanyag-töltőhálózatot egyesítik és ezt egy magánbefektetőnek adják el.

A NIS - mindenekelőtt monopolhelyzetével az üzemanyag-ellátásban - Szerbia legtőkeerősebb cége.
A szerbiai olajipari vállalatot 1,6 milliárd euróra értékelte a Deloitte könyvvizsgáló. A 17 ezer embert foglalkoztató cég tavalyi adózott eredménye 2,4 milliárd dinár (35 millió dollár volt.)

Ugyanakkor a hétvégén a szerb gazdasági miniszter még azt közölte, hogy a szerb kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelése ellenére sem hajt végre többségi privatizációt az olajiparban: a szerb állam továbbra is legalább 51 százalékos részt tart meg a NIS olajcégben.

Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/374625/