Érdekesség, hogy a törvénytervezet szerint a júniusban elhangzott bejelentéssel szemben 2007-ben mégsem vetnének ki 10 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adót, valamint 2010-ben nem csökkenne 18 százalékra az elkülönülten adózó jövedelmek adója.

Jövőre 50 ezer forinttal feljebb, 1,55 millió forintra tolódna az alsó jövedelemkulcs alkalmazásának felső határa, míg az e fölötti éves jövedelmet a jelenlegi 38 százalék helyett már csak 36 százalékos szja terhelné. A tervezetben rögzítenék az adótáblát 2010-ig úgy, hogy az adókulcsok változatlanok lennének, csak a határ tolódna feljebb: 2007-ben 1,7 millió, 2008-ban 1,9 millió, 2009-ben 2,3, míg 2010-ben
3 millió forint esetén lépne be a felső kulcs.

Mint ismert, 2006-ban háromlépcsőssé tennék a minimálbért, és a tervek szerint az alsó – a kormány elképzelése szerint havi 63 ezer forintos – bér adómentes lenne. Ezt a kiegészítő adójóváírás mértékének módosításával érnék el. Módosulna továbbá az adójóváírás igénybevételének határa is.

Noha a kormányfő nyár elején bejelentette: 2007-ben 10 százalékos adó terhelné a magas értékű betéteket és a tőzsdei árfolyamnyereség-adót, 2010-ben pedig az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsa 25-ről 18 százalékra csökkenne, mindezek a tervezetben nem szerepelnek.

Az szja-kedvezmények terén minimális változásra számíthatunk. Csupán a családi adókedvezmény és az önkéntes pénztári befizetések adókedvezménye változik. Előbbi egyrészt úgy, hogy csak a legalább háromgyermekesek jogosultak gyermekenként és havonta 4 ezer forintra a mostani 10 ezer helyett.
A családi adókedvezmény rendszere másrészt úgy módosul, hogy csak az veheti igénybe teljes összegben, akinek három gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint az éves jövedelme, illetve ez a határ gyermekenként fél-fél millió forinttal, de legfeljebb 8 millió forintig tolódik. Az érvényes szabályok szerint a jogosultsági határ – gyermekszámtól függetlenül – 8 millió forint.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekkel kapcsolatos kedvezmény pedig az illető megtakarítását növeli. Jelenleg még van arra lehetőség, hogy ezt az összeget az APEH az egyénnek utalja vissza, jövőre azonban már a pénztári számlára utalná ezt a tételt az állami adóhatóság. Szigorítást jelent, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg nem 30, hanem csak
20 százaléka számítana kedvezménynek.

A személyi jövedelemadó-törvény alapján adózó vállalkozó választhatná, hogy 5 millió forintos adóalapig 10, a felett pedig 16 százalékos szja-t fizet abban az esetben, ha az alkalmazottak után legalább a minimálbér kétszerese után fizet járulékot, és más adókedvezményt nem vesz igénybe.

Lényegesen korlátoznák a munkáltató által adómentesen adható juttatások együttes öszszegét: amíg ma nincs ilyen határ, addig jövőre – az étkezési támogatás és az utazási költségtérítés kivételével – a bruttó bér 15 százaléka, de maximum évi 500 ezer forint lehetne. A limitet meghaladó béren kívüli juttatást
44 százalékos szja terhelné.

Forrás: Világgazdaság Online
http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2005-09-08&d=2005-09-08&c=94&fr=hk