Miközben egy a napokban megjelent tanulmány riasztó adatokat közöl a vegyszerek felhalmozódásáról az emberi szervezetben – amely szerint már az újszülöttek testében megtalálhatók ezek az anyagok, –
a brit elnökség az eredeti tervezetnél jelentősen engedékenyebb kompromisszumos javaslattal állt elő.

Ennek nyomán az Európai Bizottság indítványában szereplő 30 ezer helyett csak 17 500 anyag bevizsgálását és regisztrálását követelnék meg, mintegy 630 millió eurós megtakarítási lehetőséget adva a cégeknek az eredetileg 11 év alatt 2,3 milliárd euróra becsült költségekből.

A költségcsökkentési tervek persze érthetőek annak a brit elnökségnek a részéről, amely lépten-nyomon a versenyképesség erősítésének jelszavát hangoztatja, kezdve Tony Blair kormányfőtől az EU költségvetése kapcsán, egészen Gordon Brown pénzügyminiszter protekcionizmust elítélő legújabb nyilatkozatáig. Fölösleges populizmus lenne azt állítani, hogy hiszen protekcionizmus a vállalatok megkímélése azoktól a költségektől, amelyeket pedig társadalmi felelősségük okán vállalniuk kellene.

Az egyensúly megtalálása mindazonáltal joggal várható el. Tény ugyanis, hogy még a vegyipar által megrendelt hatástanulmány is cáfolta azokat a félelmeket, amelyek szerint a bizottsági javaslat tönkretenné az ágazatot. A környezet- és egészségkárosító hatások mérséklése révén viszont a REACH – a WWF szerint – 30 év alatt 283 milliárd eurós hasznot hozna.