Magyarország az Európai Bizottság számításai szerint 176 millió euró pozitív egyenleggel zárta 2004-et, a tagság első évét, vagyis ekkora a különbség a hazánknak kifizetett pénzek, illetve a Budapest által a közös költségvetésbe befizetett összeg között.

Miközben abszolút értékben a tíz új EU-tag közül ennél csak négynek – Lengyelországnak, Litvániának, Cseh- és Lettországnak – volt kedvezőbb az első éves mérlege, Magyarország esetében a legkisebb az elmozdulás a csatlakozás előtti utolsó évhez, 2003-hoz képest. Ebben az évben ugyanis plusz 171 millió euró volt az EU-val szembeni magyar egyenleg, amely tehát 5 millió euróval nőtt a tagság első évében.

Egy másik, az adminisztratív költségeket nem tartalmazó bizottsági kimutatás is arról tanúskodik, hogy a tízek közül hazánk tudta legkevésbé pénzre váltani az első évben a tagság nyújtotta előnyöket.
Az adminisztratív költségeket kizáró egyenleg szerint (ezt 1999 óta tartják nyilván) Magyarország 2004-es bruttó nemzeti jövedelmének (GNI-jének) 0,25 százalékát (193,4 millió eurót) könyvelheti el nyereségként a tagság első éve után, ez valamennyi új tagállam közül a legalacsonyabb arány. Összehasonlításképpen: Litvánia esetében 2,13 százalék, míg Lengyelországnál a GNI 0,75, Csehországnál pedig a GNI
0,33 százaléka ez az adat.

Figyelemre méltó, hogy Magyarországnak bizottsági források szerint közel 70 millió euróval kevesebb pénzt fizetett ki az Európai Unió az első évben, mint az Európai Bizottság 2002-es koppenhágai alkun alapuló előrejelzésében szerepelt. Egyébként nemcsak hazánk jutott kevesebb pénzhez, mint azt a koppenhágai megállapodás alapján sejteni lehetett, hanem Lengyelország, Szlovákia és Lettország is.

A lapunknak nyilatkozó európai bizottsági szakértők alapvetően két okkal magyarázták azt a tényt, hogy Magyarország és néhány más új tag a vártnál kevesebb pénzhez jutott, illetve szerényebb pozitív egyenleggel zárta 2004-et. Az első, valamennyi új tagországra érvényes megállapítás, hogy a közvetlen agrárkifizetések nagyon alacsony szinten maradtak 2004-ben. Ehhez jön, hogy a tíz országban a termelés szintjét is meghaladó kereslet miatt nagyon kedvezően alakultak a piaci viszonyok, így az EU-nak szinte egyáltalán nem kellett exporttámogatást nyújtania.

Sokkal inkább „magyarspecifikus” probléma – vélik szakértők –, hogy hazánk a bizottság által előre jelzettnél kevesebb pénzt tudott lehívni 2004-ben felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) támogatás címén. Miközben a többi új tagország a tervezettnél valamelyest több pénzt használt fel, Magyarország esetében ez némileg elmaradt a várttól. Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy az első évben a többi új tagállammal összevetve gyengébb volt a magyar teljesítmény, ez ugyanakkor bizottsági források szerint nagyjából megegyezett Görög- vagy Spanyolország korábbi mérlegével.

Dalia Grybauskaite költségvetési bztos egyébként elégedett az új tagállamok pénzfelvevő képességével.
A 2004-es költségvetés nettó befizető és haszonélvező országai ugyanazok maradtak, amelyek korábban is voltak.