Magyarországon ezer huszonévesből alig öt szerez diplomát valamely műszaki, természettudományos területen, míg az EU átlagában – akár a tizenötöket, akár a kibővült közösséget nézzük – nagyjából két és félszer magasabb ez az arány. A tendencia sem biztató, hiszen míg Európában a gazdasági élet követelményeihez igazodva folyamatosan nő a műszaki hallgatók aránya, addig hazánkban nem tapasztalható egyértelmű javulás.

Valóban nincs elég fiatal műszaki szakember a hazai munkaerőpiacon – összegzi tapasztalatait
Hadi László, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Az utóbbi években egyre több multinacionális cég hozott létre olyan gyártó üzemet vagy kutató-fejlesztő bázist az országban, amely jelentős számú mérnököt, informatikust és más természettudományos vagy műszaki végzettségű szakembert igényel.

A kínálat szűkössége miatt a pályakezdő műszakiak bére immár eléri, sőt esetenként meg is haladja a legjobban fizetett közgazdászok (például a pénzügyesek) jövedelmét: gyakoriak a 230-240 ezer forintos havi bruttó ajánlatok, de a nyelvtudástól, az egyetem alatt végzett szakmai gyakorlattól és a pályázó személyes tulajdonságaitól függően ez az összeg 300 ezer forintig is elmehet. Hadi László szerint a villamosmérnökök dúskálnak leginkább az ajánlatokban.

A magyar egyetemekről egyébként továbbra is elmondható, hogy a magas szintű elméleti tudás mellett nagyon kevés gyakorlati ismeretet közvetítenek a hallgatóknak. A vállalatok az intézményekkel kötött együttműködési megállapodásokkal igyekeznek javítani a helyzeten, ám komolyabb állami ösztönzőkre (például járulékkedvezményre) lenne szükség ahhoz, hogy tömegessé váljon ez a jelenség – mutat rá Hadi László.

A vállalatokkal való képzési együttműködést egyébként kiemelt helyen kezeli az unió liszszaboni céljainak elérését támogató, nemrég kiadott Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért ám konkrét ösztönzőkre a dokumentum nem tér ki.

Az Oktatási Minisztérium lapunk kérdésére a középiskolások érdeklődésének hiányával magyarázta azt, hogy viszonylag kevesen jelentkeznek az egyetemek informatikai és természettudományos szakaira.
Kellő számú jelentkező esetén a tárca nyitott lenne a létszám bővítésére, s addig is bízik abban, hogy az új felsőoktatási képzési rendszerben szélesebb lesz az alapozás, így el lehet érni, hogy a műszaki, informatikai ismeretek egyes nem ilyen irányú szakok tartalmába is bekerüljenek.