A békésszentandrási duzzasztógát mellé tervezett turbina építésére a helyi önkormányzat is jelentkezett, így az illetékes hatóságok várhatóan pályázat útján dönthetnek majd a lehetséges beruházókról.

Egyenként 1,7-1,8 megawatt teljesítményű vízerőműveket telepítene három magyarországi folyóra is a Hydro Globus Consulting Kft., amely a Rábán és a Körösön egy-egy már meglévő duzzasztómű, míg a Hernádon egy korábban kialakított fenékküszöbre tervezett gát mellé telepítené az áramtermelő létesítményeket.

A szóban forgó beruházások egyenként mintegy 1,5 milliárd forintba kerülnének, amelyet a cég részben bankhitelből, illetve pályázati forrásból, részben pedig saját tőkéből teremtene elő, a társaság mögött álló Lánchíd Holding támogatásával. Kapuváry Gusztáv, a Hydro Globus Consulting Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaság kérdésére elmondta: a legelőrehaladottabb állapotban a Rába menti projekt van, s Nick község mellett várhatóan még az idén elindulnak a várhatóan 12-15 hónapig tartó kivitelezési munkálatok.

A cég már jogerős vízjogi létesítési engedélyt szerzett a Hernádszurdoki határába tervezett létesítmény építésére is. Emellett a vállalkozásnak a békésszentandrási helyszínre környezetvédelmi és jogerős elvi vízjogi engedélye van, amelyeket több mint egy évtizedes próbálkozás után sikerült megszereznie az illetékes hatóságoktól.

A fenti fejlemények ellenére korántsem dőlt még el, hogy a békésszentandrási helyszínen ki építhet végül vízerőművet, ugyanis a helyi önkormányzat maga is jelentkezett a beruházás elvégzésére. Sinka József, Békésszentandrás polgármestere a Világgazdaságnak elmondta: terveik szerint összesen kilenc turbinát telepítenének a Körös duzzasztógátjához 4,2 megawattos összteljesítménnyel, s ehhez a békésszentandrási önkormányzat a szükséges környezetvédelmi engedélyt már ugyancsak megszerezte.

A tervezett beruházás költsége 4,7-4,8 milliárd forint lenne, s ennek előteremtése érdekében a szóban forgó település a környezetvédelem és infrastruktúra operatív program központi pályázati keretéből igényelne támogatást, az üzemel-tetési feladatok ellátására pedig egy különálló céget hoznának létre.

A tervezett beruházás helyszínén lévő duzzasztómű állami tulajdonban van, így a projektre jelentkező vállalkozók között végül a vagyonkezelési feladatokat ellátó Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság választhat, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) közreműködésével.

A vízügyi szervnél a Világgazdaságnak elmondták: először szakmailag értékelik majd a benyújtott terveket. Ennek során megvizsgálják, hogy milyen hatással lehet a szóban forgó fejlesztési elképzelések megvalósítása a duzzasztómű működésére és az adott térség vízgazdálkodására. Amennyiben egyik beruházási tervvel szemben sem merül fel majd komolyabb kifogás, pályázattal kell végül dönteni a jelentkezők között, ám ennek lebonyolításáról a Kincstári Vagyoni igazgatóságnak kell határoznia – tették hozzá lapunk kérdésére a vízügyi igazgatóságon.