| Hírek : Uniós klubban a legnagyobb hazai cégek |
Uniós klubban a legnagyobb hazai cégek
2005.10.16. 09:58
Zökkenőmenetesen, de ágazatonként erősen hullámzó teljesítményt produkálva vették az uniós csatlakozás évét a legnagyobb árbevételű hazai cégek – derül ki a Figyelő TOP 200 adataiból.
Amennyiben bárkinek kétségei maradtak volna azzal kapcsolatban, hogy Magyarország tavaly májusi uniós csatlakozása a nagy cégek európai integrációja szempontjából már csak formális lépés volt, annak elég egy pillantást vetnie a vezető társaságok listájának adataira, hogy e kételyei megszűnjenek.
A csatlakozási szerződés ünnepélyes aláírásának napja bizonyosan kiemelt dátummá válik a történelemkönyvekben, a hazai társaságok 2004-es gazdálkodásának elemzéseiben azonban nem kap majd ehhez hasonló nagy hangsúlyt. A vállalati mérlegek összesítése alapján zökkenőktől és drámai változásoktól mentes év rajzolódik ki, mondhatni „business as usual", vagyis mintha mi sem történt volna. Persze ez voltaképpen nem nagy meglepetés, hiszen a TOP 200 tagjainál döntő többségben meghatározó a külföldi tulajdonosok részesedése, az anyacégek pedig a magyar társaságokat már integrálták multinacionális szervezeteikbe.
Nyomuló multik
Talán a kiskereskedelem szereplői tarthattak leginkább a csatlakozáshoz kötődő teljes piacnyitás - számukra esetleg az élet-halál verseny rémképét előre vetítő - hatásaitól, és az ágazat forgalmának egyharmadát adó élelmiszer-piaci szegmensben nem is volt alaptalan az aggodalmuk. Itt az importáruk arányának növekedése a megnyíló lehetőségeknek köszönhetően nem vesztett a korábbi évek dinamikájából, és 2004 végére már elérte a 15 százalékot.
További külföldi multinacionális szereplők jelentek meg, illetve jelezték megjelenési terveiket, a nagyfokú koncentrálódás miatt pedig több ezer kisebb boltnak kellett lehúznia a rolót. A versenyt feladó kisvállalkozások szomorú történeteivel szemben ugyanakkor az elitlista egyik legnagyobb növekedési sikersztorija is ehhez az ágazathoz kapcsolódik. A Tesco-Globál Áruházak Rt. öt év alatt 5,4-szeresére gyarapította nettó árbevételét, és sikerült stabilizálnia pozícióit az első tíz helyezett között. Nem véletlen, hogy tavaly a TOP 200 tagjai közül éppen a Tesco volt az is, amely a legnagyobb létszámbővítést tudta végrehajtani. A mezőny első részében csupán a General Electric Hungary (GE) Rt.-hez köthető hasonló mértékű árbevétel-emelkedés; e társaság tavaly is kimagaslóan teljesített, és egyre előrébb ugrik a listán.
Az ágazatok közül az építőipar zárta kiemelkedően jó növekedéssel az évet, a szektor legnagyobb nyolc vállalkozása összesítve 35 százalékkal tudta növelni az árbevételét, és az arány még nagyobb lehetett volna, ha közülük kettő - a növekedés mértékét tekintve - nem marad el jócskán az élbolytól. Sajnos azonban az építőipari helyzet céges szinten nem ennyire rózsás, ha az összesített számok mögé nézve a szektor szerkezeti változásait is figyelembe vesszük.
A fejlődés ugyanis meglehetősen egyenlőtlen belső megoszlás mellett ment végbe. Egyértelmű, hogy az iparág a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos megrendeléseknek köszönheti kedvező mutatóit, csak az innen származó bevétel tudta bőségesen ellensúlyozni a más szegmensekben mért, sokkal szerényebb eredményeket. Ráadásul a szép ágazati mutatókat a kartellügyekben az utóbbi időben hozott elmarasztaló - ám a cégek által bírósági útra terelt - versenyhatósági döntések is beárnyékolják. Hiába a nyilvánvaló konjunktúra, a kialakult helyzetben a mélyépítő szakmának még sokat kell dolgoznia azon, hogy a közvéleménnyel elhitesse a saját igazát, hogy ezt a kimagaslóan jó eredményt valóban tisztességes versenyben érte el.
Vitathatatlan viszont, hogy a posta és távközlés ágazatban minden korábbinál élesebb lett a verseny, ami ellentétes előjelű céges mérlegeket produkált. A korábbi éveket ismétlődően nagyarányú fejlődéssel záró területen 2004-ben a listán szereplő 10 vállalat közül már csak háromnak (!) a növekedése értékelhető dinamikusnak. A többségnek az árbevétel-emelkedés javarészét fel kellett áldoznia az egymással vívott kemény üzleti csatákban.
Gondok
A távközlési vállalatok megtorpanása nem nevezhető váratlannak, mégis, talán gyorsabb és nagyobb mértékű, mint ahogyan arról az előrejelzések szóltak. Gondokkal küszködik a távközléshez technológiailag egyre közelebb álló informatika is, az ágazat összesített forgalma alig emelkedett, dacára a kormányzati élénkítő szándékoknak.
A 200 legnagyobb magyarországi vállalat összesített üzemi szintű nyeresége - újabb rekordot döntve - tavaly meghaladta az 1,1 billió forintot. A 125 milliárd forintos növekmény feletti örömöt ugyanakkor lerontja, hogy a kétszázas listát vezető Mol Rt. önmagában ennél nagyobb (éves szinten egyébként háromszoros emelkedést jelző), 167 milliárd forintos eredményjavulást tudott felmutatni, vagyis e nélkül a cégek összesített eredménye üzemi szinten csökkent volna. Ha a szintén nagyon jól teljesítő GE profitját is kivonjuk, akkor a „maradék" 198 társaság romló nyereségessége még inkább szembetűnővé válik.
A kétszázak 18 százaléka zárta üzemi veszteséggel az évet; az összesen 160 milliárd forintnyi ráfizetés mintegy felét a MÁV, a Malév és a BKV hármasa hozta össze. Nem véletlen, hogy az egy alkalmazottra jutó árbevétel tekintetében e három cégből kettő a legalacsonyabb értékeket tudja felmutatni. A BKV és a MÁV a Magyar Postával kiegészülve egy dolgozóra számítva csupán évi mintegy 4 millió forint nettó árbevételt ért el, míg e mutató a 200 társaságra összesítve - kismértékű javulással - elérte a 45 milliót.
Átlagexport
A Kétszázak Klubjába tartozók exportja tavaly is növekedett, ám - s erre évek óta nem volt példa - az ütem alig haladta meg az országos átlagot. A valamivel 9 százalék feletti emelkedés így csupán arra volt elegendő, hogy a TOP 200 cégei megtartsák 68 százalékos részarányukat az összes kivitelből. Nincs meglepetés viszont a tekintetben, hogy az egyes ágazatok közül változatlanul a gépipar cégei exportálnak a legnagyobb értékben. A világpiaci trend szerint a szektor gyártókapacitásának ütemes Ázsiába költöztetése tavaly sem állt meg, ám úgy tűnik, a Magyarországon megtelepedett vezető társaságok többsége a közeljövőben még itt marad. Az esetleg elvándorló összeszerelő üzemek helyébe második vonalbeli piaci szereplők érkeznek, amelyek egyelőre egyensúlyban tudják tartani az ágazat termelőkapacitását.
Forrás: fn.hu http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=108387
|