FFV Ipari elektronika, Automatizálás Kft. információs lapja
Tartalom
Menü
 
Hirdetések

Álláshírdetések
Cégek hirdetései
Egyéb hirdetések

 
Kapcsolat
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fontos lehet...

Fontos linkek
Szakmai linkek
Szaklap linkek
Oktatás
Kiállítási naptár 2006
Külföldi kiállítások 2006
Rendezvények

 
Keresés...
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Referenciák

Centrál Mosodák Rt.
Dunacontrol Kft.
Elektromax Kft.
Elszöv Automatika Kft.
ESZAT Kft.
Fővárosi Vízművek Rt.
IMAG Ikarus Kft.
Mátrai Erőmű Rt.
MTD Elektro Kft.
Quint Service Kft.
VÁV Union Kft.

 
Könyvek a Libritől



 
Látogatások
 
Hírek
Hírek : Uniós klubban a legnagyobb hazai cégek

Uniós klubban a legnagyobb hazai cégek

  2005.10.16. 09:58

Zökkenőmenetesen, de ágazatonként erősen hullámzó teljesít­­ményt produkálva vették az uniós csatlakozás évét a legnagyobb árbevételű hazai cégek – derül ki a Figyelő TOP 200 adataiból.

Amennyiben bárkinek kétségei maradtak volna azzal kapcsolatban, hogy Magyarország tavaly májusi uniós csatlakozása a nagy cégek európai integrációja szempontjából már csak formális lépés volt, annak elég egy pillantást vetnie a vezető társaságok listájának adataira, hogy e kételyei megszűnjenek.

A csatlakozási szerződés ünnepélyes aláírásának napja bizonyosan kiemelt dátummá válik a történelemkönyvekben, a hazai társaságok 2004-es gazdálkodásának elemzéseiben azonban nem kap majd ehhez hasonló nagy hangsúlyt. A vállalati mérlegek összesítése alapján zökkenőktől és drámai változásoktól mentes év rajzolódik ki, mondhatni „business as usual", vagyis mintha mi sem történt volna. Persze ez voltaképpen nem nagy meglepetés, hiszen a TOP 200 tagjainál döntő többségben meghatározó a külföldi tulajdonosok részesedése, az anyacégek pedig a magyar társaságokat már integrálták multinacionális szervezeteikbe.

Nyomuló multik

Talán a kiskereskedelem szereplői tarthattak leginkább a csatlakozáshoz kötődő teljes piacnyitás - számukra esetleg az élet-halál verseny rémképét előre vetítő - hatásaitól, és az ágazat forgalmának egyharmadát adó élelmiszer-piaci szegmensben nem is volt alaptalan az aggodalmuk. Itt az importáruk arányának növekedése a megnyíló lehetőségeknek köszönhetően nem vesztett a korábbi évek dinamikájából, és 2004 végére már elérte a 15 százalékot.

További külföldi multinacionális szereplők jelentek meg, illetve jelezték megjelenési terveiket, a nagyfokú koncentrálódás miatt pedig több ezer kisebb boltnak kellett lehúznia a rolót. A versenyt feladó kisvállalkozások szomorú történeteivel szemben ugyanakkor az elitlista egyik legnagyobb növekedési sikersztorija is ehhez az ágazathoz kapcsolódik. A Tesco-Globál Áruházak Rt. öt év alatt 5,4-szeresére gyarapította nettó árbevételét, és sikerült stabilizálnia pozícióit az első tíz helyezett között. Nem véletlen, hogy tavaly a TOP 200 tagjai közül éppen a Tesco volt az is, amely a legnagyobb létszámbővítést tudta végrehajtani. A mezőny első részében csupán a General Electric Hungary (GE) Rt.-hez köthető hasonló mértékű árbevétel-emelkedés; e társaság tavaly is kimagaslóan teljesített, és egyre előrébb ugrik a listán.

Az ágazatok közül az építőipar zárta kiemelkedően jó növekedéssel az évet, a szektor legnagyobb nyolc vállalkozása összesítve 35 százalékkal tudta növelni az árbevételét, és az arány még nagyobb lehetett volna, ha közülük kettő - a növekedés mértékét tekintve - nem marad el jócskán az élbolytól. Sajnos azonban az építőipari helyzet céges szinten nem ennyire rózsás, ha az összesített számok mögé nézve a szektor szerkezeti változásait is figyelembe vesszük.

A fejlődés ugyanis meglehetősen egyenlőtlen belső megoszlás mellett ment végbe. Egyértelmű, hogy az iparág a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos megrendeléseknek köszönheti kedvező mutatóit, csak az innen származó bevétel tudta bőségesen ellensúlyozni a más szegmensekben mért, sokkal szerényebb eredményeket. Ráadásul a szép ágazati mutatókat a kartellügyekben az utóbbi időben hozott elmarasztaló - ám a cégek által bírósági útra terelt - versenyhatósági döntések is beárnyékolják. Hiába a nyilvánvaló konjunktúra, a kialakult helyzetben a mélyépítő szakmának még sokat kell dolgoznia azon, hogy a közvéleménnyel elhitesse a saját igazát, hogy ezt a kimagaslóan jó eredményt valóban tisztességes versenyben érte el.

Vitathatatlan viszont, hogy a posta és távközlés ágazatban minden korábbinál élesebb lett a verseny, ami ellentétes előjelű céges mérlegeket produkált. A korábbi éveket ismétlődően nagyarányú fejlődéssel záró területen 2004-ben a listán szereplő 10 vállalat közül már csak háromnak (!) a növekedése értékelhető dinamikusnak. A többségnek az árbevétel-emelkedés javarészét fel kellett áldoznia az egymással vívott kemény üzleti csatákban. 

Gondok

A távközlési vállalatok megtorpanása nem nevezhető váratlannak, mégis, talán gyorsabb és nagyobb mértékű, mint ahogyan arról az előrejelzések szóltak. Gondokkal küszködik a távközléshez technológiailag egyre közelebb álló informatika is, az ágazat összesített forgalma alig emelkedett, dacára a kormányzati élénkítő szándékoknak.

A 200 legnagyobb magyarországi vállalat összesített üzemi szintű nyeresége - újabb rekordot döntve - tavaly meghaladta az 1,1 billió forintot. A 125 milliárd forintos növekmény feletti örömöt ugyanakkor lerontja, hogy a kétszázas listát vezető Mol Rt. önmagában ennél nagyobb (éves szinten egyébként háromszoros emelkedést jelző), 167 milliárd forintos eredményjavulást tudott felmutatni, vagyis e nélkül a cégek összesített eredménye üzemi szinten csökkent volna. Ha a szintén nagyon jól teljesítő GE profitját is kivonjuk, akkor a „maradék" 198 társaság romló nyereségessége még inkább szembetűnővé válik.

A kétszázak 18 százaléka zárta üzemi veszteséggel az évet; az összesen 160 milliárd forintnyi ráfizetés mintegy felét a MÁV, a Malév és a BKV hármasa hozta össze. Nem véletlen, hogy az egy alkalmazottra jutó árbevétel tekintetében e három cégből kettő a legalacsonyabb értékeket tudja felmutatni. A BKV és a MÁV a Magyar Postával kiegészülve egy dolgozóra számítva csupán évi mintegy 4 millió forint nettó árbevételt ért el, míg e mutató a 200 társaságra összesítve - kismértékű javulással - elérte a 45 milliót.

Átlagexport

A Kétszázak Klubjába tartozók exportja tavaly is növekedett, ám - s erre évek óta nem volt példa - az ütem alig haladta meg az országos átlagot. A valamivel 9 százalék feletti emelkedés így csupán arra volt elegendő, hogy a TOP 200 cégei megtartsák 68 százalékos részarányukat az összes kivitelből.
Nincs meglepetés viszont a tekintetben, hogy az egyes ágazatok közül változatlanul a gépipar cégei exportálnak a legnagyobb értékben. A világpiaci trend szerint a szektor gyártókapacitásának ütemes Ázsiába költöztetése tavaly sem állt meg, ám úgy tűnik, a Magyarországon megtelepedett vezető társaságok többsége a közeljövőben még itt marad. Az esetleg elvándorló összeszerelő üzemek helyébe második vonalbeli piaci szereplők érkeznek, amelyek egyelőre egyensúlyban tudják tartani az ágazat termelőkapacitását.




Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=108387

 
Ön már látta?
Indulás: 2004-04-12
 
Információk

Partnereink:

Agricola információs lapja

Disznövények 

Vadászati Információs Portál





            


Hírek
Hírek külföldről
Technika - Tudomány
Mosoly oldal


 
A nap képe
 
Virtuális Kiállítás

 
Fórum




Belépés
Tudnivalók
Moderálási alapelvek

 
G-Mail belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
StatElit

 
Top 1000
 
Tartalom