Már szeptember óta fűtenek Nagypáli polgármesteri hivatalában, közösségi házában, orvosi rendelőjében, de az önkormányzatnál nem aggódnak a számla miatt: a melegért ugyanis egy fillért sem kell fizetni.
A Zala megyei faluban szeptemberben elkészült az energiatakarékos, környezetkímélő fűtésrendszer: a hivatal tetején elhelyezett - összesen 140 négyzetméter felületű - napkollektorok gyűjtik össze a nap energiáját és alakítják hővé. Ha nem süt eleget a nap, vagy jönnek a kemény hidegek, bekapcsolják a faelgázosító kazánt is: ennek működtetéséhez ugyan faanyagra van szükség, de jóval hatékonyabb, olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a földgázzal üzemelő szerkezetek.

Köcse Tibor, a Zalaegerszeg és Vasvár között fekvő falu polgármestere azt mondja, számításaik szerint évente két-két és fél millió forintot spórolnak meg a napkollektorok és az új kazán révén a fűtés- és melegvíz-számlákon. Hozzáteszi: a beruházás összesen 16,5 millió forintba került, de ennek az összegnek negyven százalékát uniós pályázaton nyerték, így négy-öt év alatt megtérülnek kiadásaik.

Egy 350 lakosú, évente mindössze 120 millió forintból gazdálkodó faluban nem mindennapos egy 16 milliós beruházás, Nagypáli polgármestere viszont azt mondja: ez csak a kezdet. Jövő tavasszal nekilátnak ugyanis az úgynevezett innovációs ökocentrum építéséhez: a 425 négyzetméter területű épület fűtés- és villamos rendszerét a napenergiára, a fagázra és a szélenergiára alapozzák. Még az esővizet sem hagyják kárba veszni: az összegyűjtött vizet a vécék öblítésénél használnák.

Egyfajta modell lesz a - hivatalosan Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma elnevezésű - központ: bemutatja, hogy a környezetet kímélve is lehet meleget, áramot előállítani. Az épületben lesz konferenciaterem, és helyet kap benne a Zala Megyei Fejlesztési Kht. is, amely a Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyei települések megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztéseit segíti majd. A falu és a fejlesztési kht. az építkezés, valamint a központ kétéves működési költségeinek kilencven százalékát -
162 millió forintot - pályázaton nyerte.

Köcse Tibortól az is megtudható: húszmillió forintos uniós támogatásból elkészültek a biogázerőmű tervei, hamarosan befejeződik az engedélyeztetési eljárás, s már komoly érdeklődés mutatkozik a befektetők körében a 900 millió forintos beruházás iránt. A tervek szerint az erőmű az erdőgazdálkodásban és a faipari üzemekben keletkező hulladékok elégetésével működik majd, s később a falu minden otthonát fűtené, ellátná meleg vízzel. Az 1,4 megawatt teljesítményű - rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátású - erőmű révén harminc százalékkal csökkenhet a faluban élők villany- és fűtésszámlája a polgármester szerint. Az önkormányzat sem jár rosszul, hiszen az erőműben résztulajdonos lesz. Ráadásul a település már korábban vásárolt olyan földeket, amelyeken olyan növényeket, fákat nevelhetnek, amelyeket elégethetnek az erőműben. Köcse Tibor reményei szerint legkésőbb 2007-ben elkezdődhet az erőmű építése.

A polgármester úgy véli, hogy az ökocentrum és az erőmű - amellett, hogy munkahelyeket, bevételt teremt - rengeteg szakembert vonz majd a településre, egymást érik majd a konferenciák, így szálláslehetőségről, szórakozásról is gondoskodniuk kell. Ezért - egy újabb sikeres pályázat révén - uniós támogatással úgynevezett ökoskanzen tervezésébe kezdtek: egy csárdát, egy kisebb szállodát és a zalai népi építészetet bemutató házakat építenének fel.

A 2002-ben harmadszorra is polgármesternek választott Köcse Tibor arra a kérdésünkre, hogy miért éppen a környezetvédelem mellett kötelezték el magukat, azt feleli: már a kilencvenes évek közepén azon törték a fejüket, hogy miként válhatna ismertté és juthatna bevételhez a település. Nagy üzemeket, gyárakat azonban semmiképpen nem akartak a faluba csábítani, a hagyományos turizmusban pedig a Zala megyében egymást érő gyógyfürdők miatt nem láttak fantáziát. Egy, a környezetvédelemre sokat adó osztrák településen tett látogatás viszont ötletet adott a falu küldöttségének. Nem sokkal ezután fogalmazták meg céljukat: a megújuló és környezetbarát energiaforrások alkalmazása révén teszik különlegessé Nagypálit.




Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/382430/