Eddig ellenérvként többek között olyan indokok hangzottak el a tervezett cementmű ellen, hogy ivóvízbázisra települ és veszélyezteti a térség ivóvízkészletét, vagy a cementgyártás folyamatában elégetésre kerülő veszélyes hulladékok szennyezik az iparilag már így is leterhelt térség levegőjét.

Lakossági bizalom

A Holcim új cementgyárának építését a nyergesújfalui önkormányzati testület jóváhagyta, azonban ahhoz nem járul hozzá, hogy ott hulladék és veszélyes hulladék égetésével állítsanak elő cementet - mondta el lapunknak Miskolci József, a település polgármestere.

A nyergesújfalui polgármester egyébként bízik a beruházás megvalósulásában, szerinte ugyanis a térség fellenülésében sokat segítene. Ezzel szemben mind a dorogi, mind pedig az esztergom-nyergesújfalui kistérség lakói és civilszervezetei elvetették a cementmű létesítését. A tényleges ellenállást azonban nem maga a cementgyár, hanem annak egy új területen való felépítése váltja ki – vélekedett lapunknak Szenes Lajos, Tát polgármestere. A már így is erősen leterhelt térség szempontjából egy új szennyezőforrás nem lenne szerencsés.

A Holcim vezetősége már többször kommunikálta, hogy a Lábatlani gyárat 5-10 éven belül bezárná, mert ott további fejlesztésekre hely szűke miatt nincs lehetőség, ha pedig a nyergesújfalui beruházás nem valósulhat meg a lakossági tiltakozás miatt, akkor az új üzemet Romániába vagy Szlovákiába telepítik. Mivel azonban a nyergesújfalui új cementgyár kapacitása a jelenleg működő lábatlani üzeménél háromszor nagyobb lenne, a nagyobb kapacitás miatt – annak ellenére, hogy sokkal korszerűbb technológiával üzemelne – a szén-dioxid-kibocsátás is biztosan emelkedne. Ezt Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa szerint a Holcim is megjelölte előzetes hatástanulmányában. Többek között ezért is gondolja úgy Szuhi, hogy a térségben jelenlévő dorogi szemétégető és egyéb gyárak mellett ez már túl nagy leterheltséget jelentene a térségnek.

Az előzetes hatástanulmány vitája

Tittman János, dorogi polgármester korábban (a térség helyi lapja, a Hídlap tudósítása szerint a kistérségi társulás nevében is) úgy nyilatkozott, hogy elfogadhatatlannak tartják a Holcim által kiadott előzetes hatástanulmányt, és követelik annak a részletes kidolgozását. Ám az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szerint ekkora beruházás esetén szükség van az engedélyezés előzetes szakaszára.
A részletes hatástanulmányt csak a felügyelőség kérésére kell a befektetőnek elkészítenie. Dobos Imre, a Holcim projektvezetője elmondása szerint az előzetes hatástanulmányukat egyébként az elvártnál részletesebben dolgozták ki.

Tittman, miután a dorogi kistérségi társulás elutasította a Holcim beruházását, az MTI-nek úgy vélekedett, hogy a nyilvánvaló és nagyarányú társadalmi ellenérzést a környezetvédelmi hatóságnak is figyelembe kell vennie a Holcim engedélyének elbírálásánál. A környezetvédelmi felügyelőség valóban figyelembe veszi a lakossági véleményeket, de alapvetően nem ez alapján dönt – nyilatkozták a Hídlapnak.

Ivóvízbázis

A Tát-Nyergesújfalu határába tervezett cementgyár felépítését ellenzők aggályosnak tartották azt is, hogy a gyár a térség ivóvízbázisára települne. A térség ivóvízbázisa nagyon sérülékeny, mivel itt kavics- és homokrétegek vannak – vélekedett a táti polgármester. Ráadásul a vízbázis védelem alá helyezése még folyamatban van, így ez a kérdés a feltérképezésig nyitott marad – mondta Szenes. E térségben ugyanis még nem történt meg az úgynevezett védőidomok kijelölése, amelyet csak azért nem jegyeztek be a földhivatalban, mert nem volt rá pénz. A Holcim ennek ellensúlyozására felajánlotta, hogy saját finanszírozásból – mintegy 10 millió forint nagyságrendű költségből – pontos felmérést készít a környező vízbázisokról.

Ez a feladat kizárólag a magyar államé - nyilatkozta lapunknak Szuhi. Itt leginkább jogi korlátozásokról van szó: a magyar jogszabály szerint nem építhető hulladékégető tevékenységet folytató gyár ivóvízbázisra. Az ivóvíz védelméért pedig Szuhi elmondása szerint azért aggódnak, mert hiába bizonygatja a Holcim, hogy nem lesz környezetszennyezés, – mint ezt a térségben már bekövetkezett haváriák is igazolják – nincs 100 százalékos védelem.

Ezzel szemben, a beruházásban leginkább érintett település, Nyergesújfalu polgármestere mindenekelőtt a környezeti hatástanulmány hivatalos kiértékelésére bízná a cementgyár ivóvízbázisra való építésének megítélését. Miskolci ugyanis úgy gondolja, ma már van annyira fejlett a technológia, hogy biztonságosan lehessen üzemeltetni egy cementgyárat. Emellett azonban megjegyezte, hogy az ivóvízbázis iránti "túlzott aggodalmat" azért tartja furcsának, mert a térségben található gyárak is erre épültek.

Az ivóvízbázis körül kialakult vita azonban úgy tűnik, szintén félreértésen alapul. Nagy Mátyás, Nyergesújfalu jegyzője a Hídlapnak úgy nyilatkozott, hogy a vízbázis ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére nincs szükség, itt ugyanis sokkal inkább a veszélyeztetettség felmérése lenne a feladat. Ez azonban a részletes hatástanulmány nélkül nem lehetséges. Míg lapunknak Richard Skene, a Holcim igazgatótanácsának elnöke nem tudott frissebb infromációkkal szolgálni, a Hídlap úgy értesült, hogy a város mindenképp igénybe veszi a Holcim felajánlott segítségét a figyelőkút felállításához.

Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=110225