A tornádók jelenthetik a következő lépést a szélenergia hasznosításában - állítják azok a kutatók, akik olyan gépet fejlesztenek, mely képes mesterséges tornádókat létrehozni és kihasználni azok erejét.
Az atmoszferikus vortexmotort egy kanadai mérnök, Louis Michaud találta fel. A készülék arra is képes, hogy az erőművek fölösleges hőjét felhasználható megawattokká alakítsa.

200 megawatt már egy 100 ezer embernek otthont adó város elektromos szükségleteit ki tudja elégíteni. Ezt egy utahi tesztelés során Tom Fletcher mérnök tornyában ki is próbálták tavaly. Az örvénymotor az atmoszferikus hőáramláson alapszik, mely akkor következik be, amikor a Nap felmelegíti a felszínt és a forró, nedves levegő felfelé áramlik és tágul.

A hűlés és a csapadékká alakulás folyamatában energiát bocsát ki, majd visszasüllyed a Földre, ahol a Nap még egyszer felmelegíti. A természetben az emelkedő és süllyedő levegő ciklusa tornádókat és hurrikánokat hoz létre. Michaud rájött, hogy amennyiben ezen erős felfelé tartó légáramot meg tudná csapolni, akkor emisszió-mentes elektromosságot generálhatna.

Az örvénymotor Utahban felállított prototípusa egy kerek torony, mely 15 méteren át tör az ég felé, átmérője 30 méter. A torony alján jelenleg tüzelőanyaggal biztosítják a kellő hőt. A torony alapja mentén egy sor légbeömlő táplálja a forró, nedves levegőt olyan szögben, mely elősegíti a tornádó örvénylő mozgásának létrejöttét.

Az első tesztelések során Michaud és Fletcher több mint egy méter átmérőjű örvényeket generált.
A teljes méretű atmoszferikus örvénymotor némileg nagyobb lenne, körülbelül 100 méter magas és
400 méter átmérőjű. A mesterséges tornádó 50 méteres lenne és jó 20 kilométerrel nyúlna túl a tetővel nem rendelkező tornyon.

Az örvényt a légbeömlők segítségével, a forró levegő emelkedésével és süllyedésével lehet kontrollálni. Bár a prototípusba nem építettek turbinát, a végleges szerkezetbe az alap köré építenének egyet, mely a függőleges légáramlatok keltette energiát elfogná és elektromossággá alakítaná.

Michaud szerint a szerkezet akkor működne megfelelően, ha összekapcsolnák egy erőművel.
Az ilyen erőművek - akár szén, nukleáris vagy gáz alapúak - már eleve hűtőtornyokra alapoznak a gőz kondenzálásához. Ezt a gőzt alkalmazzák az elektromosságot előállító turbinák működtetéséhez.

Mivel azonban a hűtőtornyok több mint 100 millió dollárba kerülnek és 20 évente újjá kell építeni azokat, a fejlesztő szerint az örvénymotorra kellene azokat cserélni. A motor ugyanis a normál esetben veszendőbe menő hőt elektromossággá alakítja és ezzel mintegy 20 százalékkal növelné az erőmű teljesítményét.

Dr. Ralph Lorenz kutató szerint az elképzelés fölöttébb érdekes. Bár a napelemekkel nem tartja a gépet egyenértékűnek, úgy véli, hogy a harmadik világ fejlődő gazdaságaiban jól alkalmazható lenne.




Forrás: Hiradó.hu
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=72750