A legújabb trend, az egymással "beszélgető" kocsik, melyek a még nagyobb biztonság jegyében kerülnek majd forgalomba.

Normális helyzetben a vezetőknek tudniuk sem kell a járművek közötti csendes elektronikus kommunikációról. Általában nem is tudnak, csak ha valami szokatlan történik, veszélyes szituáció alakul ki.

A Honda Tokió melletti tesztközpontjában az Accord japán verziójának bemutatóján hirtelen sürgős üzenet jelent meg a navigációs képernyőn: "figyelem! Jármű közeledik!" Egy másodperccel később motor suhant el az autó előtt. Az elektronikusan továbbított figyelmeztetés (potenciálisan) karamboltól mentette meg a két vezetőt.

A kommunikációt szem előtt tartva, a Honda több új készülékkel rukkolt elő az utóbbi időben.
Széles látószögű lézerradarja az útkereszteződést blokkoló, míg egy másik az előttünk hirtelen megálló járműveket deríti fel. Az útkereszteződéseket speciális kamera ismeri fel. Infravörös kamera teszi lehetővé, hogy sötétben is lássuk az embereket és az állatokat. Az előttünk és a mögöttünk lévő kocsikat külső kamera monitorozza.

A GM a négymillió járművében lévő, a vezetők és egy operátor közötti kapcsolatot gombnyomással megteremtő OnStar kommunikációs rendszer továbbfejlesztett változatán dolgozik: a kocsi figyelmezteti sofőrjét, ha más járművek túl közel kerültek. Vagy automatikusan bekapcsolja a féklámpákat.

Beszélő autók

A Honda jól példázza a nagy cégeknél egyre gyakrabban hangoztatott, kicsit sci-finek tűnő, de máris megvalósuló (legalábbis terv, illetve fejlesztési stádiumban lévő) elképzelést: kommunikáló közlekedési rendszerek garantálják a közúti biztonságot. Jelzéseket adnak a közelükben lévő járműveknek, jelzéseket kapnak tőlük.

Vagy az autópálya melletti szenzorokon keresztül továbbítják, illetve fogadják a valósidejű adatbázis részévé váló információt: útkereszteződéshez közelednek, veszélyes kanyar jön, rosszak a látási viszonyok, és így tovább. A szórakozott vezetőt időben figyelmeztetik a piros lámpára. Ha egy jármű megcsúszik a jégen, nemcsak más vezetőkhöz, hanem az autópálya személyzetéhez szintén eljut a hír.

Aztán gyorsan felsózzák, vagy homokkal szórják fel az érintett útszakaszt. A rendszer arra is programozható lesz, hogy az autókat vezetőik közreműködése nélkül megállítsa, mielőtt karamboloznának.

Hiába a biztonsági övek, a légzsákok, hasznukat csak a baleset bekövetkeztével érezzük.
A megelőzésre kizárólag intelligens közlekedési rendszerek képesek. Áldásos tevékenységük főként az egyik legfőbb veszélyforrást jelentő útkereszteződéseknél lesz érzékelhető. (2004-es adatok szerint az Egyesült Államok halálos kimenetelű közúti baleseteinek a fele ebbe a típusba sorolható.)

A rendszereket használva, csökkenhet a forgalmi dugók száma, mérete: a torlódásokra vonatkozó adatok nemcsak szenzoroktól, hanem maguktól az autóktól is összegyűjthetők lesznek.

Automatizáció

Az autókba már most is be van építve a „beszélgetéshez” szükséges eszköztár jó része.
Egyes luxusjárműveket huszonötnél több, majdnem mindent figyelő, rögzítő computerrel szereltek fel.
Mihelyst kommunikálhatják az információt más autóknak, a vezetők teljesebb képpel rendelkeznek az útviszonyokról. Tudják, mi történik négy-öt autóval előttük, mögöttük.

A rövid hatótávolságú vezeték nélküli rendszerek szintén hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez. Egyelőre arra használják őket, hogy néhány autópályán nem kell megállni fizetni, az áthaladást egy, a járműben lévő szerkezet rögzíti, a sofőrnek pedig kipostázzák a számlát.

Az Egyesült Államokban 2008-ra szeretnék elérni, hogy döntés szülessen a rendszerek rendszeréről, egy országos méretű intelligens közlekedési hálózatról. Ha a munkák időben megkezdődnek, az első működő szisztéma 2011-re várható.

A Motorola és Michigan állam közlekedési hatósága a járműveket egymással és az úttal összekötő tesztrendszeren dolgoznak. Detroit egyik külvárosában kezdték meg a kísérleti alkalmazásokat.

A japán Nissan tízezer vezető részvételével 2006-ban, Tokiótól délre teszteli új rendszerét.

A zökkenőmentes működéshez azonban még számos problémát meg kell oldani: kompatibilitást, biztonsági kérdéseket – például, hogy az állam milyen mértékben követheti nyomon egy-egy autó mozgását, vagy hogy hackerek ne jussanak hozzá személyes adatokhoz. A kontroll szintén fejtörést okoz: az automatizáció következményeként a vezető szinte mindenben járműjére hagyatkozhat, és esetleg veszélyes helyzetekben is túlzott biztonságban érzi magát…

Forrás: Agent Portál
http://www.agent.ai/main.php?folderID=4&articleID=1543&ctag=articlelist&iid=1