A rendszer rövidesen készen áll, így az építők a világ minden tájából várják a szakmai látogatókat a Pierre Auger obszervatórium megtekintésére.

A világ legnagyobb kísérletéhez szükséges berendezést építik egy argentin kisváros tőszomszédságában. A kutatók a világegyetem egyik igen nehezen befogható részecskéjének tanulmányozásához 3 ezer négyzetkilométeres területet lefedő érzékelőt építenek.

A túldimenzionált obszervatórium annak a kérdésnek a megválaszolásában segíthet, hogy honnan ered a nagyenergiájú kozmikus sugárzás. A Pierre Auger obszervatórium 40 millió eurós projektjén 15 ország
55 kutatóintézetéből 200 kutató és mérnök dolgozik, írta a Der Spiegel.

Az egyenes vonal mentén haladó fénnyel ellentétben a kozmikus sugárzást a mágneses mezők képesek eltéríteni. Emiatt a tudomány még nem egységes a sugárzás eredetével kapcsolatban. A talányt tovább fokozza, hogy igen nehézkes az ilyen részecskék megfigyelése.

Mivel négyzetkilométerenként és évszázadonként átlagosan egyetlen ilyen ritka részecske érkezik, az érzékelőnek rendkívüli méretekkel kell rendelkeznie, fejtegette Karl-Heinz Kampert kísérleti fizikus.
Az argentin Malargüe városka mellett épülő, a francia Pierre Augerről elnevezett obszervatórium ennek megfelelően gigantikus lesz.

Az érzékelő alapterülete a 2007-es befejezését követően csaknem akkora lesz, mint Vas megyéé.
A 3000 négyzetkilométeres telületen a kutatók heti egy részecske becsapódására számítanak.
A világ eddig épült legnagyobb, 100 négyzetkilométeres érzékelője a japán AGASA-kísérlethez készült.

A kozmikus sugárzás részecskéinek befogásához az Andokkal határos területen 1600 víztartályt állítanak fel, egyenként 11 ezer liter rendkívül tiszta vízzel. Az argentin terület ideális a kutatók számára. Sötét az égszakai égbolt, és nem világítják meg a közeli terepülések fényei. Tiszta a levegő, hely pedig akad bőven.

A szilárd testeken is könnyedén áthatoló kozmikus részecskék a becsapódáskor világos fénycsíkot írnak a fénymentesen lezárt tartályok vizébe. Ezeken a felvillanásokat rendkívül érzékeny szenzorokkal ki tudják mutatni.

Eközben a holdmentes éjszakákon 24, egyenként 12 négyzetméteres teleszkóp figyeli a terület feletti égboltot. A kutatók reményei szerint az így gyűjtött adatokkal megoldhatják a kozmikus sugárzás eredetével kapcsolatos talányt.

Az Argentínában zajló építési munkálatok végeztével az északi féltekén hasonló obszervatórium építését tervezik, hogy az égboltot így teljes lefedettséggel tudják vizsgálni. A második hatalmas értékelő az USA-ban, Colorado államban létesülhet.




Forrás: index.hu
http://index.hu/tech/tudomany/andok6710/