November első hetében a Marconi Alapítvány kétnapos, az információtechnológia kutatásfejlesztés két úttörőjének, Gordon Moore-nak és Claude Berrou-nak a tiszteletére megtartott szimpóziumán többen kongatták a vészharangokat. (Moore a róla elnevezett törvény mellett az Intel társalapítójaként, a francia Berrou pedig a 3G-s mobiltelefon szabványokban használt turbókódok egyik feltalálójaként vált világhírűvé.)

Stagnálás és lemaradás

Félelmük talán túlzott, mindenesetre attól tartanak, hogy az Egyesült Államok idővel lemarad a technológiai innovációban. Azzal, hogy napjaink számos nagyjelentőségűnek ígérkező kutatásfejlesztésére Európában és Ázsiában kerül sor, könnyen megváltozhatnak a sokáig megrendíthetetlennek hitt erőviszonyok – vélik.

A jelenség komoly hatással lehet az amerikai gazdaságra és nemzetbiztonságra. Pesszimizmusuk oka egyszerű: a kormány nem növeli ilyen jellegű kiadásait, évek óta ugyanannyit költ tudományos kutatásokra. A 2006-ra előirányzott 132 milliárd dollár nagyjából azonos a 2005-ben ezekre a célokra fordított összeggel. Ráadásul a hozzáférhető pénz jelentős részét a hadiiparral és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos tudományos munkára költik. (Októberben a Kongresszust tudományos és egészségügyi tanácsokkal ellátó Nemzeti Akadémiák csoport a kormányt évi plusz tízmilliárd dollárnyi, elsősorban alapkutatásokra költendő támogatásra szólította fel.)

Hosszútávú kutatások, rövidtávú nemzetbiztonság

„Bajban vagyunk” – jelentette ki a csomagkapcsolás alapjait kidolgozó Leonard Kleinrock, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) számítástudomány-professzora. „Évekkel ezelőtt hosszútávú kutatásokban gondolkoztunk. Komoly kockázat és potenciálisan komoly megtérülés volt bennük. Ma már más a helyzet.”

Szinte az egész XX. századot az jellemezte, hogy a legfőbb technológiai újítások, felfedezések a voltaképpen nemzeti laboratóriumokként működő intézetekben (például az AT&T Bell Laboratóriumában, a Xerox Palo Alto, az IBM Watson Kutatóközpontjában) láttak napvilágot. Az innovációhoz viszonylag alacsony iparengedély-költségért bárki hozzáférhetett. A Bell újdonságai először saját rendszerükön kívül kerültek kereskedelmi forgalomba, és az egész ország hasznára váltak.




Forrás: Agent.ai
http://www.agent.ai/main.php?articleID=1544