Bár pár évvel ezelőtt a fiókbezárásokról adtak hírek a pénzintézetek, amelyek a változó stratégiával, a fiókösszevonásokkal, az elektronikus értékesítési csatornákba vetett bizalommal magyarázták akkori döntéseiket. Később azonban kiderült, új ügyfeleket csak a fiókokon keresztül lehet szerezni, a személyes jelenlétet nem válthatják ki az alternatív értékesítési csatornák, még ha többen is ebben látják a jövőt.

Az idén a Raiffeisen Bank volt a legaktívabb, november közepéig 21 egységet adott át, december végéig pedig további 6 fiók nyitását tervezi. A CIB Bank ebben az évben eddig 14 bankfiókot nyitott, s az év végéig 8 egységgel bővül a hálózat. A Budapest Bank 13 fiókot, a Volksbank pedig az Általános Értékforgalmi Banktól átvett 11 egység mellett egy fiókot és két kirendeltséget avatott fel.

A nagyobb bankok közül az OTP nem kívánja bővíteni hálózatát, az Erste azonban két éven belül 200-ra növelnél fiókjai számát, ami több mint 50 egység létrehozását jelenti. A K&H terveiben is szerepelnek újabb fióknyitások, a pénzintézet 30 új egységgel számol 2008-ig. A bűvös 100-as határt több bank is átlépi a közeljövőben: a Raiffeisen Bank 2006 első negyedévében nyitja meg 100. fiókját, a Budapest Banknál és a CIB-nél mindez 2-3 éven belül teljesülhet. Az MKB Bank alulról súrolná ezt a szintet, a HVB Bank pedig 80 fiókos hálózat elérésében gondolkozik a következő évben.

A nagyszabású tervek láttán felvetődik a kérdés, kifizetődő-e a terjeszkedés? Szakértők korábban jelezték, hogy a hazzai fiókhálózat a nemzetközi átlaghoz képest számottevő elmaradást mutat. Ezt alátámasztja egy Fed-tanulmány is, amely szerint legalább 1800 bankfiókra lenne szükség, míg jelenleg mindössze 1300 egységet működtetnek a bankok.

A hitelintézetek üzemméretének növekedése megfelelő alapot teremthet a terjeszkedéshez: 2004-ben a szektor mérlegfőösszege 16, adózott eredménye közel 58 százalékkal javult, míg a június végi mérlegfőösszeg 8 százalékkal haladja meg a 2004. végi adatot, az első félévi adózott eredmény pedig közel 22 százalékos emelkedést mutat a bázishoz képest.

Az elkövetkező két-három év növekedése egyes becslések szerint közel 30 milliárd forintos beruházást követel meg a bankoktól, ám kérdés, hogy az egyes esetekben 2-3, máshol 5-6 évre várt megtérülési idő tartható-e. A hálózatfejlesztés döntő része egyébként még mindig a fővárosban, környékén, illetve a fejlettebb régiókban valósul meg.