FFV Ipari elektronika, Automatizálás Kft. információs lapja
Tartalom
Menü
 
Hirdetések

Álláshírdetések
Cégek hirdetései
Egyéb hirdetések

 
Kapcsolat
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fontos lehet...

Fontos linkek
Szakmai linkek
Szaklap linkek
Oktatás
Kiállítási naptár 2006
Külföldi kiállítások 2006
Rendezvények

 
Keresés...
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Referenciák

Centrál Mosodák Rt.
Dunacontrol Kft.
Elektromax Kft.
Elszöv Automatika Kft.
ESZAT Kft.
Fővárosi Vízművek Rt.
IMAG Ikarus Kft.
Mátrai Erőmű Rt.
MTD Elektro Kft.
Quint Service Kft.
VÁV Union Kft.

 
Könyvek a Libritől



 
Látogatások
 
Technika - Tudomány
Technika - Tudomány : Kivitelezhetetlen az ólommentes elektronika?

Kivitelezhetetlen az ólommentes elektronika?

  2005.11.27. 08:42

Amerikai kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 2006 júliusától érvényes ólomtilalom betartása megoldatlan technológiai problémák elé állítja az elektronikai ipart, s ráadásul megakadályozza az elektronikai termékek behozatalát az Egyesült Államokból.

A nyomtatott áramkörökre galvanizálással felvitt ólommentes ónbevonatokon ugyanis idővel több milliméteres spontán kinövések, szőrszálak keletkeznek, amelyek rövidzárlathoz, meghibásodáshoz vezethetnek. Az amerikai szabványügyi hivatal (NIST) kutatói megpróbálták azonosítani a szőrösödés és dudorképződés okát. Úgy tapasztalták, hogy a réz-ón ötvözetek a felületre merőleges szőrszálakat növesztenek, a tiszta ón bevonatokon csak dudorok keletkeznek. Feltételezték, hogy a galvanizálás során keletkező anyagfeszültségek indítják el a folyamatot.

Ha a galvanizálás során lerakódó fémszemcsék közötti határok a felületre merőlegesek, szőrszálak nőnek, ha oldalirányúak, spirál vagy dudor keletkezik. Ólom hozzáadása esetén véletlenszerűen helyezkednek el a határok, így nem képződnek kinövések. A kutatók egyik ötlete szerint a hagyományos egymenetes galvanizációs technológiát kellene megváltoztatni. Ha időről időre kikapcsolnák a galvanizáló áramot, nem lennének egyenletesek a lerakódó fémszemcsék közötti határok, tehát nem képződhetnének veszélyes oszlop-szerű hosszú kinövések.

A kutatók az Acta Materialia című amerikai tudományos folyóiratban az elektrolízissel felvitt ón, ón-réz és ón-ólom rétegeken képződő szőrszálakról és kinövésekről közölt cikkükben hívták fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyeket az EU 2006 júliusában hatályba lépő határozata (DIRECTIVE 2002/95/EC) okoz azzal, hogy betiltja a higany, az ólom, a kadmium, a króm VI, a PBB és a PBDE vegyületek használatát az 1000 V üzemi feszültség alatti elektronikai berendezésekben. (Az ipari számítástechnikai és adatátviteli berendezések - szerverek, tárolók, hálózati eszközök és távközlési berendezések - eszerint 2010-ig kapnak haladékot).

Az EU-direktíva a környezetvédők nyomására jött létre, s kizárja az elektromos berendezések Egyesült Államokból Európába való behozatalát. Amerikában ugyanis a forrasztáshoz és a korrózióvédő bevonatokhoz ón-ólom ötvözeteket használnak, és nem véletlenül: az 1960-as években éppen azért kezdtek ólmot adagolni a galvanizálással felvitt anyagokhoz, hogy az óntartalmú bevonatokon ne keletkezzenek idővel spontán szőrszálak és kinövések.





Forrás: Hiradó.hu
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=76877

 
Ön már látta?
Indulás: 2004-04-12
 
Információk

Partnereink:

Agricola információs lapja

Disznövények 

Vadászati Információs Portál





            


Hírek
Hírek külföldről
Technika - Tudomány
Mosoly oldal


 
A nap képe
 
Virtuális Kiállítás

 
Fórum




Belépés
Tudnivalók
Moderálási alapelvek

 
G-Mail belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
StatElit

 
Top 1000
 
Tartalom