Ebből reálisan 10-15 milliárdot lehetne lefaragni, de ez sem eredményezne automatikusan árcsökkenést.

Az Európai Unió logikája alapján jelenleg a magyarországi erőművek felé a hazai fogyasztók összesen
25 milliárd forinttal többet fizetnek ki az indokoltnál; ebből a hosszú távú szerződések újratárgyalásával
10-15 milliárd forintot meg lehetne spórolni - vélik kormánykörökben. Továbbra is tart a lavina, amit Orbán Viktor Fidesz-elnök hétfői parlamenti hozzászólása indított el, és ami az energiaár kapcsán számos - a kormány által is elismert - érzékeny pontra tapintott rá. A pártelnökkel ellentétben a szakértők ugyanakkor úgy vélik, ebből nem következne automatikusan a villanyár 10 százalékos csökkenése, hiszen az árnak ez csak egy eleme; a legfontosabb tényezőnek mondott nyersanyagok - például a gáz - árfolyama pedig idén 50-60 százalékkal emelkedett.

A politikusok megközelítésében többek között azért drága a hazai áram, mert az erőműveknek túl nagy a nyereségük. Az nem nyilvános, hogy Magyarország erőműtársaságai kifejezetten a hatósági áras áramtermelésen mekkora eredményt érhetnek el - ennek ellenőrzésére csak a - számos egyéb tételből összeadódó - nyilvános mérleg alapján tehetünk kísérletet. E szerint az árbevételre vetítve a legnagyobb nyereséget tavaly egy viszonylag kis szereplő, a Csepeli Áramtermelő Kft. érte el.

A szakértők azonban megerősítették, a mérlegadatokból ebben az esetben sem vonhatók le messzemenő következtetések: a cég magas nyeresége ugyanis bizonyos pénzügyi mutatók tavaly év végi helyzete miatt képződött, ráadásul szerintük azt inkább a befektetett tőkére lenne korrekt vetíteni. Mindazonáltal a fő tulajdonos svájci Atel 2,7 milliárd forintot osztalékként ki is vett a cégből.

A német E.On tulajdonában lévő debreceni hőerőmű szintén egy jól muzsikáló, de viszonylag kis szereplő. A sorban őket azonban már nagy alaperőművek, mint az RWE-kézben lévő Mátrai Erőmű, illetve a Dunamenti Erőmű követi 14-15 százalékos árbevételre vetített adózott eredménnyel. Ennek örvén a Mátrai Erőmű gazdája 6,5, a Dunamentié pedig 11,1 milliárd forint osztalékot vitt haza. Az amerikai AES-hez tartozó AES Tisza sem panaszkodhatott: a nyereségből 2,2 milliárdos osztalékra telt. Számítások szerint tavaly a nagy erőműtársaságok tulajdonosai öszszesen 24,7 milliárd forint osztalékot vettek fel.
A legroszszabb eredményt az állami cégek produkálták: a paksi atomerőmű 4,7, a vértesi erőmű pedig
3,1 milliárdos veszteséget könyvelt el.

Az Európai Unió több szempontból is aggályosnak tartja a honi áramárrendszert. Szerinte ugyanis az MVM mint monopolhelyzetű áram-nagykereskedő a Horn- és az Orbán-kormány alatt a hazai erőművekkel olyan hosszú távú szerződéseket kötött, amelyek bújtatott állami támogatást tartalmazhatnak.
A helyzet emellett felvetheti az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét is, mivel az akadályozhatja más szereplők piacra lépését.

Kuhl Tibor, a Magyarország egyik legnagyobb áramtermelőjének számító Dunamenti Erőmű Rt. vezérigazgatója - a céget megvásárló belga Electrabel képviselője - lapunknak úgy fogalmazott: nem tiszte Orbán Viktor javaslatát kommentálni. Nem tudja ugyanis, milyen árváltozással járna a hosszú távú szerződések felbontása, hiszen a többi erőmű szerződéseit nem ismeri. Megelőlegezte azonban:
ha egyszerre szűnne meg valamennyi megállapodás, a villany ára feltehetően növekedne; ráadásul a rendszer biztonsága "sem erősödne". Az pedig, hogy a kisfogyasztók mennyit fizetnek, Kuhl Tibor szerint teljesen politikafüggő. Úgy fogalmazott: ha az állam tárgyalásokat indítana a Dunamenti Erőmű hosszú távú szerződésének felülvizsgálata tárgyában, állnának elébe.

A megszüntetést azonban csak akkor tudnák elképzelni, ha ezzel egy időben az összes többi hazai erőművel kötött hasonló megállapodás is hatályát vesztené. Egy másik erőműnél kicsit másképp látják:
ott teljesen elutasítják a hosszú távú szerződések lényegi felülvizsgálatát, így azt a minden évben esedékes újratárgyalás esedékes fordulójában is "meg fogják hosszabbítani"; mindazonáltal, ha ezt az MVM egyoldalúan mégis megszüntetné, életbe lépne a szerződésnek erre az esetre szóló pontja, azaz a cég a következő lépésben tetemes summát kérne számon az államon. A jelenleg érvényben lévő hosszú távú szerződések 2012 és 2021 között futnak ki; a kormány nem támogatja további hasonlók megkötését, és évről évre a jelenleg meglévők felbontását szorgalmazza.

Boross Norbert, a német RWE tulajdonában lévő Elmű kommunikációs igazgatója szerint nem a szolgáltatóknál kell keresni az esetlegesen magasnak tartott ár okát. Már csak azért sem - tette hozzá -, mivel a jelenlegi szabályok szerint az áramszolgáltatók nyeresége maximált: egy bizonyos szinten felül az eredmény felét vissza kell juttatniuk a fogyasztóknak. A Fidesz-elnök piacfelszabadítási kezdeményezésére azt mondta: a honi energetikai rendszert csak a maga teljességében lehet átalakítani, mindazonáltal elvileg a verseny és a nagyobb átláthatóság általában jó a fogyasztóknak.

A Fidesz és európai parlamenti delegációja arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának írt, a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződésekkel kapcsolatos válaszlevelét - jelentette ki Szájer József, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője pénteki sajtótájékoztatóján.

Szerinte a levéllel Gyurcsány Ferenc bizonyíthatja, hogy a kormánynak valóban a hosszú távú szerződések felülvizsgálata - és ezzel a villamos energia árának csökkentése - a célja.
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága 2005 októberében írt levelet a magyar hatóságoknak, amelyben a villamosenergia-szektorban meglévő monopóliumhelyzetet és a verseny hiányát kifogásolja. A levélre harmincnapos a válaszadási határidő, ez a napokban jár le.





Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/385498/