A két kormánynak a múlt héten nem sikerült megegyeznie a 2006-os szállításokról, mivel az orosz Gazprom az idei ár több mint háromszorosát szeretné kapni az energiahordozóért, miközben Kijev az első 17 millió köbméterért a mostani 50 dollár/1000 köbméter árat szeretné fizetni, és csak e fölött emelné
80-82, illetve jövő ősztől 90-96 dollárra az összeget.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: az ukrán gazdaság gyors ütemben növekszik, ráadásul Kijev óriási privatizációs bevételekre és nyugati kölcsönökre számíthat, így nem okozhat számára gondot a világpiaci földgázár megfizetése.

A kedvezményes ár fenntartása jövőre 3,6 milliárd dollártól fosztaná meg a Gazpromot – tette hozzá Putyin. Nyugati elemzők szerint egyértelműen arról van szó, hogy a Kreml az új ukrán vezetés Európa-barát politikáját bosszulja meg az áremeléssel. Ezt bizonyítja, hogy a Moszkva-barát fehérorosz vezetés jövőre is 50 dollár alatt jut hozzá az orosz fölgázhoz. Az ukrán kormány mindenesetre azonnal felvette a kesztyűt, jelezve: ezentúl világpiaci árat kér az orosz fekete-tengeri flottától a támaszpontok használatáért.

A földgázártárgyalások kudarca után Putyin az EU-t kérte fel közvetítésre. Brüsszel annál is inkább érdekelt a megoldásban, mivel a tagországok földgázszükségletének 20 százaléka szintén Oroszországból érkezik, méghozzá túlnyomórészt Ukrajnán keresztül.

Andris Piebalgs energetikai biztos ugyan kizártnak nevezte, hogy az „orosz–ukrán meccs” miatt fennakadások lehetnének az ellátásban, ám a tranzitdíjak megállapítása Kijevtől függ. Igaz, hosszabb távon csökkentheti az ország fontosságát az a balti-tengeri gázvezeték, amelynek építését pénteken kezdte el egy Gazprom-leánycég; ebben Gerhard Schröder volt német kancellár tölti be a felügyelőbizottság elnöki tisztét.