A végeredmény több mint harminc óra feszült és intenzív tárgyalás után született meg, amely során a francia-brit ellentétek és a lengyel és magyar delegációk agresszív ellenállása többször majdnem zátonyra futtatta az egész alkut. A megállapodás értelmében az EU következő hétéves költségvetésének kiadási oldala 862 milliárd 363 millió euró lesz, ami az európai összjövedelem 1,045 százalékának felel meg.
Ez 13 milliárd 60 millió euróval több, mint a brit elnökség előző, szerdai javaslata volt.

"Ez egy nagyon fontos eredmény Európa számára. Kilábaltunk a dermedtségből, újra mozgásba lendültünk" - lelkendezett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint a megállapodás demonstrálja a nyugati államok szolidaritását az új tagországokkal.

Brit kudarc

A tárgyalásokat vezető Nagy-Britannia került ki legjobban meggyengülve az alkuból, miután beleegyezett, hogy az eredetileg felajánlott 8 milliárd euróhoz képest lemond plusz 2,5 milliárd euróról költségvetési visszatérítéséből, anélkül, hogy sikerült volna elérnie legfontosabb célkitűzését, a büdzsé legnagyobb részét felemésztő közös mezőgazdasági politika érdemi felülvizsgálatát 2009-ben. A csúcstalálkozó záróközleménye szerint ez a felülvizsgálat már 2008-2009-ben megindul - de senkit nem kötelez semmire, egészen amíg a 2014-2021-es költségvetés előkészítése el nem kezdődik.

A csúcstalálkozó legnagyobb győztese Jacques Chirac francia elnök, aki elérte, hogy a britek feladják a legnagyobb részben Franciaország által finanszírozott költségvetési visszatérítés viszonylag jelentős részét anélkül, hogy 2013-ig Párizsnak le kelljen mondania egy fillérről is az uniós mezőgazdasági juttatásokból, amelyeknek legnagyobb haszonélvezője. Az EU bővítését egyre szkeptikusabban szemlélő franciák elérték azt is, hogy Macedónia felvételét gyakorlatilag parkolópályára állítsák. Az eredmény siker az új tagállamoknak is, amelyek számottevő növelést - mintegy ötmilliárd eurót - harcoltak ki a felzárkóztatási támogatások tekintetében, mind a pénz mennyiségét, mind elköltésének szabályait illetően.

Magyar siker

A találkozó után a magyar delegáció által kiosztott táblázatokból az derül ki, hogy Magyarország 2007 és 2013 között 22,6 milliárd eurót kap az Európai Uniótól felzárkóztatási célokra, valamint mintegy 3,5-3,5 milliárd euróval tehermentesíti önnön költségvetését a társfinanszírozási és áfaszabályok lazításával, amit az elmúlt két hétben sikerült elérni. Ez az eredmény a magyar számítások szerint összességében - a szabályok lazítását is figyelembe véve - jobb, mint ami a luxemburgi elnökség júniusi ajánlata alapján jött volna ki, a konkrét uniós kifizetéseket tekintve pedig mintegy 800-900 millió euróval kevesebb, mint a luxemburgi javaslat. Az egy főre jutó támogatások tekintetében Magyarország a második legjobban támogatott tagállam lesz, Csehország után.

A tárgyalások legfogósabb problémájának bizonyult költségvetési visszatérítést, ami évi kb. 5 milliárd euróra rúg, a britek azért kapják, mert eltérő mezőgazdasági struktúráik és az uniós befizetési rendszer sajátosságai miatt egyenlőtlenül részesülnek az agrártámogatásokból. Az új, szegényebb tagállamok csatlakozása, az agrártámogatások szerepének csökkenése és a brit gazdaság fejlődése miatt ugyanakkor a rendszer részben idejétmúlttá és politikailag egyre tarthatatlanabbá vált.






Forrás: index.hu
http://index.hu/gazdasag/vilag/csucs1216c/