Jelenleg csaknem 170 ipari parki beruházás van folyamatban, amelyek többsége év végéig vagy 2007 első negyedévében termelni fog. Az autópálya-fejlesztéseknek köszönhetően különösen látványos a fejlődés Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 1997 óta évente hirdet pályázatot az ipari park cím elnyerésére. E szervezetek döntő többségét az adott település és kistérsége gazdaságának fejlesztésére, a foglalkoztatás bővítésére hozták létre. A 2005. évi kiírásra szeptember 30-ig húsz pályázat érkezett a minisztériumba, amelyből 15 kapta meg az ipari park címet. A közlekedésföldrajzi szempontból kedvező helyzetű települések mellett, ahol a logisztikai tevékenység hagyományosan nagy súlyt képvisel
(mint Győr, Budaörs vagy Sóskút), a hátrányosabb adottságokkal rendelkező térségekben is létesültek ipari parkok. Ilyen például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolcán, a csongrádi Petőfibányán és Kisteleken létrejött ipari park.

Tavaly az ipari parkok fejlődésében megkezdődött a regionális kiegyenlítődés - állapította meg a GKM.
A Közép-Dunántúl ipari parkjainak aránya a korábbi 45 százalékról 36 százalékra csökkent, a Nyugat-Dunántúl viszont meg tudta őrizni a magas, közel egyharmados arányát. Ugyanakkor a közlekedés-, kiemelten az autópálya-fejlesztéseknek köszönhetően az észak-magyarországi és dél-alföldi régió ipari parkjai látványos növekedést produkáltak, elsősorban a kis- és középvállalkozások teljesítményének eredményeként.

Tavaly az egész évben működő 164 ipari parkban - amelyek összalapterülete 9185 hektár -
2680 vállalkozás működött, 147 ezer embernek biztosítva munkát. Mind az árbevételük és exportjuk, mind az általuk végrehajtott beruházások értéke jelentősen nőtt, de a növekedés mérteke elmaradt a 2003 és 2004 között tapasztalttól.

A foglalkoztatottak száma szintén szerényebb mértékben emelkedett, 4 százalék helyett 1,7 százalékkal.

Az ipari parkok fokozódó regionális, illetve kistérségi szerepvállalása hozzájárul az arányosabb térszerkezet kialakulásához, a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásához. Bekapcsolódásuk a területfejlesztés intézményrendszerébe pótlólagos - elsősorban emberi és kapcsolati - erőforrásokkal támogatja a térségfejlesztést. Az utóbbi években több nagy külföldi befektető is ipari parkot választott új, magyarországi üzeme számára, például a két nagy gumiabroncsgyár (Tatabányán a Bridgestone, Dunaújvárosban a Hankook). A Nyíregyházi Ipari Parkban szintén jelentős beruházások valósultak, valósulnak meg (Electrolux, Jászplasztik).

A jövőben a GKM tovább kívánja erősíteni az ipari parkok gazdaságfejlesztésben betöltött szerepét.
A közeljövőben külön pályázatot írnak ki minősített ipari park címek (Integrátor Ipari Park és Kistérségi Gazdaságfejlesztői Ipari Park) elnyerésére. Egy szervezet egyidejűleg több ilyen címmel is rendelkezhet. Az elnyert minősítés közvetlenül nem jelent anyagi támogatást, ám működésük segítésére a tervek szerint további pályázatot hirdetnek. Integrátor Ipari Park címmel az országban jelenleg három ipari park, illetve szervezet rendelkezik.

Magyarországon eddig még nem szűnt meg ipari park, 5-10 ilyen szervezet esetében viszont annyira „nincs mozgás“, hogy a GKM álláspontja szerint, ha az idén sem mutatnak jelentős fejlődést, át kell gondolni, hogy nem célszerű-e visszavonni a címüket. A jövő évi pályázat kiírásáról a tervek szerint
2006 februárjában döntenek.





Forrás: Zalai Hírlap Online