Most, hogy az orosz-ukrán gázvita, meg ez a mostani mizéria ezzel a sarkvidéki hideggel mindenkit ráébresztett arra, amit persze e nélkül is tudva tudtunk, hogy tudniillik nem a legjobb dolog ekkora energetikai függésben lenni egyetlen országgal – szóval most nagyszabású tervek vannak, egyelőre még csak szövőfélben.

Hogy miféle megoldásoknak van valóságalapja, legalábbis belátható időn belül, ez még kérdés, az viszont nem, hogy valamit csinálni kell, és az a valami tengernyi pénzbe fog kerülni, annyiba, amennyit mi egyedül, ha megfeszülünk sem fogunk tudni kinyögni. Nyílván ezért is sürgeti a kelet- és közép európai országok összefogását a gazdasági miniszter.

A svédek már hamarabb észbe kaptak. Ők az olajárrobbanásból és a klímaváltozásból vonták le a szükséges következtetéseket, és már készen is áll a programjuk: a svéd gazdaság 2020-ig meg akarja szüntetni a kőolajfüggését. Ehhez persze azt is érdemes tudni, hogy a svédek az általuk felhasznált energiának a negyedét már ma is, úgynevezett megújuló forrásokból, például vízből nyerik, a gázfelhasználásuk pedig még a 2 %-ot sem éri el. A svéd autópark 10%-a pedig etanollal vagy biogázzal működik, mindkettő olcsóbb, mint a benzin.

Meglepő lehet a svéd kormány bejelentése, mely szerint 2020-ig függetleníteni akarja magát a szénhidrogén alapú energiaforrásoktól – véli Tábori György, a stockholmi magyar követség munkatársa, ugyanakkor nem gondolja, hogy ez csupán propagandafogás lenne, mert e mögött egy valóban komoly elgondolás van, és valóban elhiszik, hogy képesek lesznek rá.

A svédek előregondolkodását egyrészt az jelzi, hogy ez a bejelentés még a gázvita előtt megtörtént, másrészt pedig az, hogy ők már nagyon messze jutottak az alternatív energiaforrások használatában, hiszen a buszok már nem gázolajjal, hanem alkohollal működnek.

A svédországi benzinkutak egy része már alternatív üzemanyagot is árul, és hamarosan bezárásra kerülhet az, amelyik nem árul ilyet. Ennek egyik legfőbb oka Tábori György szerint az lehet, hogy a svédekben megvan az igény, hogy védjék a természetet és a környezetet, így nagyon megnőtt az alternatív üzemanyaggal működő autók iránt az igény. Ezek a kocsik ugyan körülbelül tíz százalékkal drágábbak, de a svédek gondolkodásába belefér, hogy a környezetért képesek akár többet is fizetni.

Kóka János gazdasági miniszter meggyőződése, hogy a gázellátási zavarnak volt jó oldala is, felhívta a politika figyelmét arra, hogy nem elég pusztán a gáz árával foglalkozni, de legalább ennyire fontos az ellátás biztonsága is. A legjobb energiapolitika az energiatakarékosságnál kezdődik, és Kelet-Európának azzal kell megküzdenie, hogy növekedjen a megújuló energiák részaránya, akár úgy, hogy a háztartások a megújuló energia használatára és a szigetelés modernizálására kapjanak támogatásokat.

A kormány egyik célja, hogy 2007-től a panellakások nagy részét fel tudja újítani, egy másik pedig az, hogy hogyan lehet már az energiatermelés oldalán átállni a szélenergia, a biomassza, nap- és hőenergia nagyobb hasznosítására.

Az ma már természetes Magyarországon, hogy van villany és van fűtés, de el kell kezdeni azon is gondolkodni – magyarázta Kóka János –, hogy hogyan tudnánk függetleníteni magunkat az egyre drágább és egyre korlátozottabb rendelkezésre álló fosszilis energiahordozóktól. Ezért is döntött úgy tavaly a kormány, hogy húsz százalékkal megemeli a megújuló energiából kitermelt áram kötelező átvételi árát, és ezzel segítsék a szélerőművek és biomassza-erőművek elterjesztését.