Szlovákiát célozza a magyar tőke
2006.02.06. 05:55
Magyar nagyvállalatok után kis- és középvállalkozások is felfedezték maguknak Szlovákiát, és áthelyezik oda a székhelyüket.
Lassan a magyar cégek megtartásáért is kampányolhatna a kormány - jegyezte meg némi cinizmussal a hangjában egy vállalatvezető, miután tájékozódott, hogy mennyivel csökkentheti költségeit, ha Szlovákiában alapít társaságot. Ő még hezitál, hogy kitelepítse-e mérnökirodáját északi szomszédunkhoz, követve egyre több szolgáltató cég példáját.
Kisebb költségek
A szlovákiai környezet, úgy tűnik, nemcsak a multik számára vonzó, és nemcsak a nemzetközi cégeknek éri meg odaköltöztetni az európai ügyfélszolgálatot, szervizközpontot, de a magyar vállalkozások is számottevően csökkenthetik így költségeiket. Egy kft. alapítása csak 200 ezer koronás (hozzávetőlegesen 1,5 millió forintos) induló alaptőkét feltételez, feleakkorát, mint nálunk. „Az alapítás költségei, az ügyvéd, az illetékek nagyjából ugyanakkorák, mint Magyarországon, de a működtetés mindenképpen olcsóbb" - árnyalja a képet Ádám Gábor, a Finacon-T Kft. ügyvezetője.
Nem a cégautó fenntartása az egyetlen terület, ahol Szlovákia kedvezőbb feltételeket kínál. Itt vannak például a tisztségviselőknek fizetett tiszteletdíjak. A felügyelőbizottsági, igazgatósági tagok juttatásai után Szlovákiában mindössze 19 százalékos adót kell fizetni, s a kettős adóztatás elkerüléséről szóló államközi megállapodás értelmében idehaza már nem kell utána fizetni. Hasonlóképpen 19 százalékos terhe van a reprezentációs költségeknek, szemben a magyarországi 70, akár 80 százalékkal.
A Finacon-T Kft. munkatársai azután ásták bele magukat a szlovákiai szabályozás részleteibe, hogy több ügyfelük is kint alapított céget. Maguk is követték a példájukat, és irodát nyitottak Pozsonyban, nem titkoltan azzal a céllal, hogy magyar megbízóik esetleges szlovákiai terjeszkedését könnyebben tudják menedzselni.
Tapasztalataik szerint elsősorban a közepes méretű, szolgáltató cégeknek éri meg a kitelepülés. Mérnökirodáknak, szoftverfejlesztő társaságoknak, telefonos ügyfélszolgálati vállalkozásoknak, amelyek tevékenysége szempontjából teljesen mindegy, hogy a kontinens melyik részén dolgoznak az alkalmazottak. Ráadásul egyelőre még bőven akad magyarul beszélő, szabad munkaerő a szomszédban, igaz a nagyvárosok lassan kezdenek telítődni - közülük is leginkább Pozsony -, így aki radikális költségcsökkentésre hajt, annak érdemesebb kisebb településeken körülnézni.
Egyre több könyvelő, tanácsadó ajánlja ügyfeleinek, hogy megvizsgálja a szlovákiai cégalapítás lehetőségét, felméri az esetleges megtakarítást, és le is bonyolítja a költözést. Arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy hány magyar társaság települt át csak azért, hogy működési kiadásait lefaragja. Mindenesetre egy statisztikai kimutatás szerint 2005 első felében ezer cég helyezte át a székhelyét Szlovákiába. Köztük nyilván számosan a piacukat is bővíteni kívánták ezzel a lépéssel, de bizonyára vannak szép számmal, amelyeket csak a működés hatékonyságának a javítása hajtott.
Érdekes módon úgy tűnik, a határszélen reagálnak lassabban. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál nem tudnak konkrét számokkal, még csak cégnevekkel sem szolgálni a kitelepülőket illetően. Azt azonban tapasztalják, hogy élénk az érdeklődés a szlovákiai cégalapítást illetően, ezért már több alkalommal szerveztek kiscsoportos tájékoztatót, ahol több cégvezető rendszeresen megfordult, vélhetően azért, mert komolyan fontolgatja a költözést.
Szlovákia vonzerejére tehát a kis- és középvállalkozások is kezdenek ráérezni. Részletes adatok híján egyelőre lehetetlen megbecsülni, hogy ennek nyomán a magyar adóbevételeket mennyivel apaszthatja ez a folyamat. A hazai „regionális multik" azonban már régóta felfedezték északi szomszédunkat: az országba irányuló honi tőkeáramlás összességében 1999 óta megközelítette az egymilliárd eurót, ebből a Mol és az OTP - a két legnagyobb magyar tőkeexportőr - együttesen 850 millió euró körüli összeggel részesedett.
A magyar nagyvállalatok régiós terjeszkedése érzékenyen és várhatóan egyre nagyobb mértékben érinti a folyó fizetési mérleg egyenlegét is. Korábban a tőkebeáramlás egyirányú volt, a privatizációs ügyletek s a zöldmezős beruházások nyomán hazánkra kizárólag a tőkeimport volt a jellemző, immár azonban a tőkeexport felerősödésével is számolni kell.
Érzékeny pontok
A szlovák gazdasági feltételek - így az egységes adókulcs és a kedvező makrogazdasági környezet - más szempontból is érzékenyen érintik a magyar gazdaságot. Így például a közelmúltban is elég gyakran előfordult, hogy egy-egy multinacionális vállalkozás a régiós megtelepedése színhelyéül Szlovákiát választotta. Ez arra utal, hogy Magyarország vonzereje a régióban ebből a szempontból is csökkenőben van.
Az ottani fellendülés a munkaerőpiac szempontjából is komoly kockázatokat hordoz. Becslések szerint 20 ezer szlovákiai vállal munkát Magyarországon, leginkább az észak-nyugati régió feldolgozóipari gyáraiban. Középtávon számolni kell annak veszélyével, hogy a munkalehetőségek bővülésével ők inkább otthon vállalnak munkát, s így a magyar feldolgozóipar számára létfontosságú üzemekbe máshonnan kell majd dolgozókat toborozni.
Forrás: fn.hu http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=116855
|