Az emelkedő gázárak és az atomerőművek tudatos visszaszorítása nyomán visszatér a szén a német áramtermelésbe, és az orosz gáz körüli, év eleji hisztéria még csak erősítette az irányzatot.
A növekvő környezetszennyezést pedig igen egyszerűen, pluszkvóta vásárlásával "oldják meg" az áramtermelők.

Ágazati elemzők szerint a magas gázárak és az ukrán-orosz gázvita arra intette az érdekelteket, hogy nem okos dolog a gázra hagyatkozni. Több érv is szól a szén mellett, főleg az, hogy olcsóbb, otthon is sok van belőle, és a kibányászható készletek élettartama hosszabbnak ígérkezik.

Németország egyike Európa legnagyobb széntermelőinek, és áramtermelésének fele most is szénalapú.
A felhasznált szén felét Németországban bányásszák, a másik felét importból szerzik be. A szénkitermelés költségei viszonylag alacsonyak, így a széntüzelésű erőművek üzemeltetése kifizetődő, még akkor is, ha az uniós széndioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerében pótlólagos kibocsátási kvótákat kell vásárolni, hiszen a szénerőművek minden másnál jobban szennyezik a légkört.

A német energiacégek 12 szenes áramtermelő egységet terveznek építeni, 11 500 megawattot meghaladó együttes kapacitással. Ezek a VDEW áramipari szövetség becslése szerint 2010-2011-re állnának üzembe. Közben csak kilenc gázerőművet terveznek 6600 megawatt összkapacitással. Németországnak 2020-ig mintegy 40 ezer megawatt új áramtermelő kapacitást kell kiépítenie, mivel a hetvenes években épített erőművek addigra elérik 40-50 éves élettartamuk végét.

Egyidejűleg Németországban - legalábbis a jelenlegi tervek szerint - 2020-ig teljesen ki akarják iktatni az áramtermelésből az atomenergiát a korábbi, szociáldemokrata-környezetvédő kormánykoalíció döntése értelmében. Ez további keresletet teremt az ásványi tüzelőanyaggal működő erőművek iránt.

Az atomenergia kiiktatását célzó program részeként az EnBW áramszolgáltató tavaly május 11-én lekapcsolta a Németország déli részén található, 340 megawattos obrigheimi atomerőművet a hálózatról.
A 18 németországi reaktor közül a legrégebbinek számító üzemet május első felében be is zárták.

Ez volt a második atomerőmű azoknak a sorában, amelyeket az erőművek üzemeltetői és a kormány által 2000-ben elfogadott nemzeti jogalkotás értelmében bezárnak. Az első az E.ON 672 megawattos Stade reaktora volt, amelyet 2003. novemberben kapcsoltak ki.





Forrás: origo.hu
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20060206nemetorszag.html