A peer to peer hálózatokon hatalmas forgalmat bonyolító digitális audiotartalmak jogellenes másolását tervezik visszaszorítani azzal a technológiával, melyet a német intézet munkatársai hoztak létre. Ez tulajdonképpen a bankjegyeknél megszokott vízjelhez hasonló digitális azonosító átültetése az online elérhető zenék világába. Az Integrated Publication and Informations Systems Institute (IPSI) kifejlesztett egy olyan szoftvert, mellyel beazonosítható a letöltött (és megjelölt) média.

Emberi fül számára hallhatatlan változásokat idéz a digitális vízjel a zenékben - például minimális hangerőkülönbségeket. Ennek segítségével mindegyik dal egyedi hash-kódot kaphat, aminek segítségével az eredeti vásárló (és a hivatalos terjesztő) nyomon követheti a zene felhasználását. A Fraunhofer Intézet munkatársai szerint ez véget vethet az illegális csereberének; az egyértelműen jog nélkül megosztott dalok feltöltői ugyanis felelősségre vonhatók lesznek.

Az intézet egyik szóvivője, Michael Kip szerint a technológia révén figyelmeztethetővé válnak a letöltők, ha egy, az otthoni másolásra nem engedélyezett zeneszámot akarnak az Internetről leszedni. Kip tolmácsolta a fejlesztők elgondolását is, akik azon a véleményen vannak, hogy a felhasználók sokkal inkább elfogadják majd a digitális vízjellel ellátott dalokat, mint a digitális jogkezeléssel (DRM) bíró médiatartalmakat.

A technika ugyanis nem csak audioállományoknál, hanem videók és digitális képek esetén is felhasználó - sőt, a fejlesztők állítása szerint a vízjel még akkor is benne marad az érintett dalban, ha például analóg módon kerül másolásra.