Ugyanerre törekszik Oroszország is az eladások terén, ugyancsak megpróbálván csökkenteni függőségét Európától. A legkézenfekvőbb megoldásnak Ázsia tűnik. Ezt a földrajzi fekvésen kívül perspektivikussá teszi néhány nagy gazdaság folyamatos energiaéhsége: Japáné, Kínáé, Dél-Koreáé. Jelenleg az orosz olajeladásoknak mindössze három százaléka jut ebbe a térségbe.

Ez lényegében az az olaj, melyet vasúton szállítanak Kínába. Viktor Hrisztenko orosz ipari és energiaügyi miniszter egy közelmúltban tett nyilatkozata szerint az a céljuk, hogy 2020-ra a távol-keleti térség országai vásárolják fel az orosz eladások több, mint egyharmadát. A miniszter szerint Ázsiában óriási perspektívák vannak, hiszen ott várhatóan tovább nő az energiafelhasználás, miközben nyugaton korlátozni igyekeznek azt.

Hivatalos orosz becslések szerint Kelet-Szibériában mintegy tízmilliárd tonna feltárható olajkincs van, mely az ország tartalékainak 15 százalékát teszi ki. Ehhez jön még 400 milliárd köbméternyi gáztartalék ugyanebben az országrészben. Elsősorban Szahalin szigetének térségéről van szó, valamint a koviktai és a csajandini gázmezőkről.

A legnagyobb falat azonban az angarszki olajmező, amely Nyugat-Szibériában van, s ahonnan kiindulna a régóta tervezett, s ugyanolyan régóta vitatott távol-keleti olajvezeték, melyet - nem véletlenül - ma csendes-óceáni vezetékként emlegetnek. Eredendően arról volt szó, hogy a vezeték Angarszkból az északkelet-kínai Daqing városába visz majd. Mivel nyugat-Szibériában a zord természeti körülmények miatt speciális technológiákra és jelentős befektetésekre van szükség a kitermelés megindításához, az oroszok érdeklődve fogadták, hogy Japán is érdeklődne az olaj iránt.

A hosszas, átláthatatlan huzavonát inkább csak színesítette a kínai és japán lobbizó aszszisztencia, a küzdelem lényegében az orosz energiaiparon és politikán belül zajlott. Mivel közben egyszer felmelegedtek az egyezkedések a japánok által követelt Kuril-szigetekről is, sokan úgy vélték, Moszkva ezt a kérdést is kártyaként kezeli. Végül Vlagyimir Putyin elnök döntött úgy, hogy Kína helyett valahol az orosz óceáni partvidéken lesz a vezeték végpontja.

Jelenleg a vezeték vonalának környezetvédelmi vizsgálata zajlik, melynek kritikus része, hogy végighaladna a Bajkál-tó partvidékén. Ugyancsak környezetvédelmi szempontok miatt állítólag megváltozott az óceáni terminál helye is, melyet a Perevoznaja-öbölből a Nahodkához közeli Kozmino-öbölbe tettek át. Hírek szerint egy-két héten belül meglesznek az eredmények. S állítólag Moszkvában jóváhagyták azt is, hogy a vezetéknek lesz egy leágazása Daqingba, melyen keresztül az egész létesítmény termelésének egyharmada jutna közvetlenül Kínába.





Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/396223/