Fritz Breuss, a WIFO EU-szakértője az ausztriai és a svájci gazdasági mutatók összehasonlításából arra a következtetésre jut, hogy a két ország jóléti színvonala közti különbség az elmúlt tíz évben - Ausztria EU-csatlakozása óta - fokozatosan csökken, vagyis zsugorodik Svájc előnye.

A WIFO következtetése: Ausztria a csatlakozással helyesebb utat választott, mint Svájc, amely a belépési tárgyalások megkezdését elutasító 1992-es népszavazás óta kétoldalú megállapodásokkal igyekszik legalább közeledni az EU-hoz. Ezek a bilaterális egyezmények kompenzálták ugyan a belső piacról való kirekesztődés fenyegető hátrányait, de nem voltak elegendőek ahhoz, hogy olyan valós növekedést indítsanak be, mint amilyen Ausztriában a teljes jogú tagsággal bekövetkezett. A gazdaságkutató véleménye szerint a svájci mérleg legfeljebb semlegesnek mondható.

Mindez nem ellentétes azzal, hogy Svájc még mindig megelőzi Ausztriát a versenyképesség minden mutatója tekintetében. Ez az előny azonban jelentősen csökkent. Így például az egy főre számított nemzeti össztermék (GDP) Svájcban ma már csak hat százalékkal nagyobb, mint Ausztriában - korábban a különbség lényegesen több volt. Ez a közeledés a gazdaságkutató véleménye szerint három tényezőnek tudható be.

A már az EU-csatlakozás előtt érzékelhető általános felzárkózási folyamat átlagosan egyharmad százalékponttal gyorsabb növekedést biztosított az osztrák gazdaságnak a svájcival szemben.
További harmad százalékpontot jelentett a belső piaci integráció és az euró bevezetése. Az EU-integráció erőteljesebb versenykényszert hozott, ami gyorsította a termelékenység növekedését, ösztönözte a reformok bevezetését és a kutatási és fejlesztési kiadások növelését. Fritz Breuss szerint a gyarapodás harmadik összetevője a keleti nyitás, amelyből Ausztria átlagon felüli előnyökhöz jut. Ez a bónusz a keleti bővítés óta még inkább érezhető - véli az osztrák gazdaságkutató.

Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/396338/