Az euróövezeti jegybank (EKB) valószínűleg sokkal szigorúbban fogja érvényesíteni a maastrichti feltételrendszert az euróövezetbe már jövőre belépni szándékozó Litvánia és a többi új EU-tagország esetében is, mint az alapító tagok felvétele idején, ezért például Magyarország és Lengyelország nem számíthat arra, hogy ebben az évtizedben felvételt nyer a valutaunióba, amely egyáltalán nem is látja őket szívesen, áll a Goldman Sachs pénteken Londonban kiadott elemzésében.

Megváltozott a hozzáállás

A globális pénzügyi szolgáltató csoport húszoldalas előrejelzése szerint - amely a "Csatlakoznak-e valaha is a közép- és kelet-európai országok az euróövezethez" címet viseli - a 2007-re szóló litván csatlakozási kérelem valószínű elutasítása jelzi azt a gyökeres változást, amely a jelenlegi euróövezeti országoknak a tagságra pályázó új EU-tagállamok iránti hozzáállásában bekövetkezett.

Az euróövezet az EU-bővítés idején világossá tette, hogy az új tagoknak nincs kimaradási lehetőségük, a kötelező euróövezeti csatlakozás a "csomag" része. A potenciális új eurótagországokkal kapcsolatos hangulatban azonban mára teljes fordulat állt be, és az EKB kormányzótanácsi tagjai, valamint egyes politikusok nyilatkozatainak sorai között olvasva kitűnik, hogy nem csupán a szabályok szigorúbb értelmezéséről van szó: az euróövezet "nem is igazán látja szívesen" új tagok csatlakozását, áll a Goldman Sachs londoni elemzésében.

A politikai egyetértés hiányzik

A befektetési ház szerint a jelenlegi tagországok úgy tartják, hogy a gazdasági konvergencia mellett mindig szükség van politikai szintű egyetértésre is a valutaunió céljairól, és az euróövezet nagy alapító tagországainak politikusi elitje mindig is túlnyomórészt politikai programnak tekintette az euró létrehozását.

Az új EU-tagállamok némelyike által az elmúlt időszak uniós szintű politikai vitáiban tanúsított makacs hajthatatlansága azonban egyértelműen kételyeket ébresztette aziránt, hogy hajlandók-e elfogadni a pénzügyi unió politikai dimenzióit is, és a jelenlegi tagok attól tarthatnak, hogy az újak csatlakozásával a valutaunió a kereskedelem és a gazdasági növekedés ösztönző eszközévé értékelődne le, áll a Goldman Sachs elemzésében, amely szerint ugyanakkor ez utóbbi fejlemény "nem lenne feltétlenül rossz dolog".

Időt kér az EKB

Az elemzés szerint azonban az EKB érezhető vonakodása az új tagok felvételétől és ragaszkodása a maastrichti feltételek szigorú betartásához, vagyis a teljes nominális konvergenciához bizonyos mértékig időnyerési kísérlet is, amelynek célja az, hogy az euróövezeti jegybank több tapasztalatot nyerjen arról: miképp lehet egy pénzügypolitikát alkalmazni eltérő gazdaságok széles körére.

Az EKB kompromisszumképtelensége emellett válasz a múltban elkövetett hibákra is, amelyek során rugalmasan értelmezték a belépési szabályokat. Ha most például Litvánia kedvéért könnyítenék az inflációs szabályt, az precedenst teremtene a később csatlakozni kívánó, gyenge költségvetési helyzetű országok számára is, áll a Goldman Sachs átfogó londoni elemzésében.

Csak Szlovénia léphet be

Ebben a helyzetben a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy 2007-ben egyedül Szlovénia lesz képes belépni az euróövezetbe, a többi tagjelöltet pedig várakozásra ítélik akkor is, ha csak egyetlen olyan maastrichti kritérium van, amelyet nem teljesítenek. Ez azt is jelenti, hogy a legvalószínűtlenebb fejlemények közé tartozik Litvánia felvétele úgy, hogy a balti ország nem teljesíti az inflációs kritériumot, áll a jelentésben.

A Goldman Sachs szerint a magyar és a lengyel kormány a deficitszabályok elnéző alkalmazásában reménykedik, de szembesülniük kell majd azzal a ténnyel, hogy ez nem valószínű. Az elemzés szerint a ház nem számít arra, hogy a két ország bármelyike ebben az évtizedben csatlakozni tud az euróövezethez, és "amikor ezt ők is felismerik, az azzal járhat, hogy deficitcsökkentő erőfeszítéseik megfeneklenek".

A cég szerint a hosszú várakoztatás ahhoz is vezethet, hogy politikai ellenállás alakul ki az euróval szemben egyes nem euróövezeti országokban, és a közép-európaiak némelyike úgy dönthet, hogy fenntartja független pénzügypolitikáját. Ez idő szerint bármely eurókésedelem azzal a kockázattal jár, hogy állandósul a közép-európaiak kívül maradása, fogalmaz a Goldman Sachs londoni elemzése.

A Moody's optimistább

A londoni elemzői közösség egésze mindazonáltal eltérően ítéli meg az euróövezet belátható időn belüli bővítésének esélyeit. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő éppen a múlt héten jelentette be, hogy felminősítési felülvizsgálat alá helyezte, illetve felminősítést valószínűsítő pozitív kilátással látta el a tíz új EU-tagállamból azt a hetet - köztük öt kelet-európait -, amelyek már beléptek az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba (ERM-II). A Moody's indoklása szerint az első euróövezeti csatlakozások már 2007-ben megtörténhetnek.

Alig egy nappal korábban ugyanakkor a Standard & Poor's azt írta londoni elemzésében, hogy Lettország nem tudja tartani az általa kitűzött 2008-as eurócsatlakozási céldátumot a túl magas infláció miatt, nemrégiben pedig a Fitch Ratings európai hitelminősítő - a Goldman Sachs csütörtöki véleményéhez hasonlóan - azt valószínűsítette térségi jelentésében, hogy "a minden maastrichti követelményt kényelmesen teljesítő", 2007-es belépést célzó Litvánia is eleshet az egy éven belüli euróövezeti csatlakozástól az infláció valamelyes felgyorsulása miatt, jóllehet inflációja eddig alatta volt a valutauniós jegybank árstabilitási küszöbének, amelyet évek óta "maga az euróövezet is átlép".