Százezerről százötvenezer euróra emelné az Európai Bizottság az egy cégnek korlátozás nélkül adható állami támogatás értékét - ez a jó hír. Így már akár (árfolyamtól függően) 37-40 millió forint állami támogatást is lehet majd nyújtani egy cégnek anélkül, hogy azt jóvá kellene hagyatni Brüsszellel.
A de minimis támogatások - nevükből fakadóan - olyan alacsonyak, hogy nem minősülnek a versenyt korlátozó tényezőnek, és ezért nem is kell róluk külön jelentést tenni - minden másról igen. Feltétel, hogy a három éven belül egy adott cégnek jutatott támogatás nem érheti el a meghatározott összeget.

Magyarországon most a legtöbb vállalkozói juttatás belefér ebbe a kategóriába: mivel az állam a piaci hitelek kamataihoz vagy a hitelekre adott garancia díjához ad pénzt, csak a legnagyobb cégek maradnak ki az állami támogatások jótéteményeiből. Így az emelés elvben csak a támogatottak körét szélesítené, és nagyobb hitelek költségvetési segítését is lehetővé tenné. De csak elvben. Egyetlen apró módosítás ugyanis a visszájára fordítja a változtatást. Az unió ezzel valójában nem a felével emeli a támogatási határösszeget, hanem inkább tizedeli azt.

A rossz hír, hogy az Európai Bizottság egy hangyányit változtatni tervez a szabályokon, és úgy gondolja:
az emelés után nem a támogatás konkrét összegét, hanem az érintett ügylet értékét kellene a számítás alapjául venni. Magyarán: egy állami támogatású hitel esetében nem a költségvetés által fizetett kamatrész számítana, hanem a kölcsön teljes összege kamatokkal együtt. Vagyis: eddig a kamattámogatás mértéke nem lehetett magasabb, mint 25-26 millió forint (százezer euró), most a kölcsön korlátja lesz 37-38 millió forint (150 ezer euró). A bizottsági érv egyszerű: a mostani rendszer a szabályok kijátszását teszi lehetővé.

Az uniós cél az, hogy az államok ne avatkozzanak a piaci folyamatokba - márpedig, ha a támogatással megkapott hitelhez olyan cég jut, amely ezt egyébként nem kapta volna meg, akkor a beavatkozás mértéke a kölcsön összegével egyenlő.

Ezzel viszont a közepes vállalkozások biztosan ki lesznek zárva a támogatásból - ám egy kisebb céget is könnyen utolérhet a végzet. Előfordulhat például, hogy kizárják az uniós vállalkozásfejlesztés (a GVOP) támogatásai közül, mert rendelkezik Széchenyi-kártyával. A támogatások ugyanis összeadódnak.
Az uniós terv tulajdonképpen feleslegessé teszi a Vállalkozások Bankjának létrehozását is: a 30-35 milliósnál nagyobb hitelektől elbúcsúzhatna az MFB, az Eximbank és MEHIB, és a Hitelgarancia Zrt., vagy az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is.

Az uniós miniszterelnökök csúcsértekezletén még nem erről volt szó - mondja Radnai György, a Hitelgarancia Rt. vezérigazgatója. Ott a tagállamok az értékhatár emeléséről állapodtak meg - akkor
300 ezer eurós határról volt szó, és technikai módosításról nem. Szerinte nem az a fontos, hogy cégének a hitelezési - hitelgarantálási - lehetőségei csökkennek majd, hanem hogy a vállalkozások támogatási lehetősége szűnik meg. A bizottsági javaslat "bizonyára félreértésen alapszik" - vélekedett, és azt mondta: Magyarország mindent megtesz, hogy a helyzetet orvosolja.

Erre vélhetően több tagállam készül - igaz, tiltakozni alig van idő. Május 12-én a tagállamok az úgynevezett nyílt konzultációs eljárásban mondhatják el kifogásaikat az Európai Bizottság javaslatával szemben - ám ezt a testületnek nem kell figyelembe vennie. Számunkra negatív döntés esetén egyetlen esély marad a jelenlegi támogatások megőrzésére: a hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű notifikációs eljárás.
Ekkor az Európai Bizottság minden egyes támogatási formát külön minősít - egy több száz oldalas, meglehetősen kusza joganyag alapján. Így vagy maradhatnak majd a magyar támogatások, vagy nem.

Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/402062/