A döntés azért vált elkerülhetetlenné, mert a csatlakozási feltételek egyik fontos elemét, az inflációt nem sikerült kordában tartani.

"Azt is mondhatjuk, hogy bizonyos értelemben az észt gazdaság saját sikerének vált áldozatává, a túlságosan gyors növekedés magasabb bérnövekedéssel, magasabb keresletnövekedéssel jár együtt, és ez természetszerűleg egy kötött árfolyamrendszerben az infláció megugrását vonta magával" - mutatott rá Barta Attila, a Kopint-Datorg gazdasági kutatóintézet munkatársa.

Nem véletlen, hogy Szlovéniában, ahol nem ilyen gyors a gazdasági növekedés, ahol magasabbak a bér és árszintek, nem kell ilyen problémával szembenézni - jegyezte meg Barta Attila.

Bár korábban volt arra példa, hogy egy ország a megköveteltnél lényegesen magasabb inflációval legyen része az euróövezetnek, és több ország államháztartási hiánya az elmúlt években is meghaladta az elvárt szintet, az újonnan belépők esetében úgy tűnik, hogy megpróbálják minél szigorúbban venni a kritériumokat - tette hozzá a gazdasági szakember.