A Derveni-papirusz, egy Kr.e. negyedik századból származó vallásos értekezés. A "könyv" egy ókori temetkezési máglyán pörkölődött meg, így a szöveg egyes részei olvashatatlanok. Amerikai szakértők most high-tech módszerekkel próbálják meg az elfeketedett szöveget láthatóvá tenni, mely segíthet abban, hogy a dokumentum részleges fordításai végre egy egésszé álljanak össze.

A National Geographic Társaság által alapított nemzetközi csapat nemrégiben hasonló technikával tett hitelessé Júdás elveszett evangéliumát is. A technika az úgynevezett multispektrális képalkotás, mely lehetővé teheti, hogy a Derveni-tekercs megperzselődött részeinek legalább 10-20 százalékát olvashatóvá tegyék.

A NASA által kifejlesztett módszerrel a teleszkópok képesek áthatolni az űrporon és gázokon, így a kozmosz távolabbi szegleteibe is bepillantást nyerhetnek. A módszer során ugyanazon tárgyról számtalan képet készítenek különböző fény hullámhosszokon.

A utahi Brigham Young Egyetem kutatói ezen technikával számos kéretlen fényfrekvenciát ki tudnak szűrni és képesek kimutatni azon hullámhosszt, melyen a fekete szöveg sötétített háttér előtt ismét láthatóvá válik. A Derveni-papirusz Kr.e. 340-ben született, ezzel a legöregebb, még épen maradt görög papirusznak számít.

Az edényeken és más műalkotásokon lévő képek azt bizonyítják, hogy a görögök papirusztekercseket használtak a Kr.e. negyedik századot megelőzően, ám több papiruszról egyelőre nem tudnak.
A tekercset tulajdonosával együtt temették el. A tehetős macedón nemest előbb a tekerccsel együtt elégették. A könyvet szerencsére nem emésztették el a lángok, de a szöveg jelentősen megpörkölődött.

A máskülönben épségben maradt papiruszt 1962-ben találták meg Thesszaloniki városa közelében.
Roger Macfarlane kutató szerint egy sor szerencsés körülmény tette lehetővé, hogy a papirusz ilyen sokáig fennmaradjon. A papiruszok ugyanis rendszerint nem bírják jól a szeszélyes európai klímát.

A papirusz megpörkölődött, majd kiszáradt. Ezen szenesedés idézhette elő, hogy ilyen jó állapotban fennmaradt. A tekercs felfedezése a nagyon óvatos ásatások eredménye is volt, a kézirat ugyanis a tulajdonos sírkövének tetején kapott helyet, nem pedig a sírban.

Dirk Obbink kutató a nyolcvanas évek óta foglalkozik a Derveni-papirusszal. A szöveg a kutató szerint filozófiai értekezés az istenek és a lélek természetéről. A kutató egy olyan összetett dokumentumot ír le, melyben a vallás, filozófia és tudomány határai gyakran elmosódnak.

A szövegben egy vers és a vers tartalma eredeti kommentárjának reprodukciója is helyet kapott.
Mindkét szöveg az Orfeusz-kultusz nézőpontjából láttatja az univerzum teremtését. Orfeusz legendás görög zenész hős volt, aki az Argonautákkal együtt hajózott, majd képességeivel elbűvölte az Alvilág urát, Hádészt. A mítikus hős egy vallásos hiedelmekből táplálkozó kultusznak adott kiindulópontot, mely egyetlen isteni teremtőt feltételezett, nem pedig a népszerű, görög panteont.

Az eredeti szerző esetén számos név felmerült már, ám senki nem tudja pontosan, ki is volt az ókori gondolkodó. Obbink szerint nem kizárt, hogy a szerző Anaxagorasz körének egyik résztvevője volt. Anaxagorasz Kr.e. 5. századi athéni filozófus, akit a tudomány szerint Szókratész tanított.





Forrás: Hiradó.hu
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=122185