– Alig tíz hónap maradt az Európai Unió (EU) által kijelölt teljes energiapiaci liberalizációig, és még nagyon sok feladat elvégzése hátravan. Végül is miért van szükség minderre, milyen előnyei származnak majd a piacnyitásból a fogyasztóknak?

– A jelenlegi közüzemi, egy bizonyos szolgáltatóhoz kötött vásárlásával szemben a liberalizáció után a fogyasztó lényegében versenyt hirdet meg a kereskedők között, nevezetesen: kitől kaphat a legolcsóbban áramot. Ily módon ha megfelelő a rendszer és a működési modell, árcsökkenés érhető el a felhasználóknál.

A piac felszabadítására már voltak sikeres példák, hiszen ez a telefonszolgáltatás esetében
10-20 százalékos árcsökkenést eredményezett. Hozzáteszem: a magyar villamosenergia-liberalizáció
2003. január 1-jétől 2004. december 31-éig szintén sikertörténet volt.

Az éves villamos energia több mint 30 százalékát ugyanis a szabadpiacról vásárolták a feljogosított fogyasztók, 5–20 százalékos ármérséklődést „produkálva”, 2005 végétől azonban a rendszerhasználati díjak drasztikusan növekedtek, 2006-ban tovább emelkedtek, ráadásul az energia ára is jelentősen megugrott. Ma nincs kínálati piac, a fejlődés megállt.

– Az előző kérdés azon részére visszatérve, miszerint rengeteg feladatot kell még elvégezni, ön hogyan látja: milyen stádiumban van most a törvényi, jogszabályi előkészítés?

– Tíz hónapon belül közel 400 ezer nem lakossági fogyasztónak kötelezően a szabadpiacról kell, vagy inkább kellene vásárolnia. Ám ehhez nincsenek meg a feltételek, ezért körülbelül egyéves csúszás várható. Nincs a működés alapját megteremtő elfogadott árampiaci működési modell és nincs új törvény sem. Így jogosan merül fel a kérdés: mikor lesznek meg az új kapcsolódó jogszabályok, és lesz-e elég szabadpiaci energia valamennyi fogyasztónak.

Ezenkívül sorolhatnám még azokat a kérdéseket, amelyek bizonytalanná teszik a Brüsszel által elvárt időpontban a százszázalékos liberalizációt, pedig az 54/2003-as EU-irányelv 2007. július 1-jétől előírja az említett mértékű liberalizációt. Az EU jogi értelmezése szerint addigra a lakosságon kívül minden fogyasztónak a szabadpiacról kell biztosítani az ellátását, a lakosságnak pedig ennek a lehetőségét.

Kiemelném, hogy a verseny működéséhez megkülönböztetéstől mentes, átlátható és méltányos díjazású hálózati hozzáférésre van szükség. Ezeken kívül olyan fogyasztóvédelmi intézkedéseket is elengedhetetlennek tartok, amelyek azt biztosítják, hogy a fogyasztók átlátható információt kapjanak az érvényes árakról és tarifákról. A szerződési feltételeknek áttekinthetőknek és világosan érthetőknek kell lenniük, valamint garantálniuk kell, hogy a vásárlók külön díj megfizetése nélkül válthassanak szolgáltatót.

– Apropó, árak: az IEF-nek milyen problémái vannak az árakkal?

– A kezdeti folyamatok iránya megfordult: az árak növekedtek, ami az energiapiac keresleti piaccá alakulására és a rendszerhasználati díj inflációt jelentősen meghaladó növekedésére vezethető vissza. Az árak kiszámíthatatlanok a fogyasztók számára, nincs ellenőrizve a kereskedők árképzése, nem kérik számon a kereskedői kötelező nyilvános árinformációkat, nincs referenciaár, hiányzik a nyilvános piaci információ, a tőzsde. Az IEF 2005-ben kétszer tiltakozott a villamos energia rendszerhasználati díjának magas értéke miatt.

Idén január 1-jétől és augusztus 1-jétől a rendszerhasználati díjat tovább emelték, összesen
2 forint/kWh-val. A „szállítási költség” átlagosan már 12,30 forint/kWh-ba kerül a fogyasztóknak, ami közép- és kisfeszültségen csaknem megegyezik a „szabadpiaci” energiadíjjal. Megjegyzem: a rendszerhasználati díj jelenleg már csaknem kétszerese az Ausztriában érvényben lévőnek.

A díjnövekedés egyébként jobbára abból ered, hogy a kapcsolt és a megújuló erőművek energiatöbblet-költségét kötelezően a fogyasztók fizetik. Egyben biztos vagyok: több körülmény mellett az árak felülvizsgálatára van szükség ahhoz, hogy a fogyasztói árak ne növekedjenek az infláció feletti mértékben, sőt stagnálással, illetve csökkenéssel a fogyasztók a 2007. évi piacnyitás nyertesei legyenek.

A szabadpiacon 2006-ban az energia ára 10–12 forint/kWh között változik. A jövő évre adott jelenlegi árajánlatok jó részét jelentős áremelés jellemzi – 15–18 forint/kWh fölötti mértékű –, ami elfogadhatatlan. Éppen ezért az IEF tiltakozik a rendszerhasználat további indokolatlan árnövekedése ellen.

– Milyen javaslatai vannak?

– A Magyar Energia Hivatalnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak felül kellene vizsgálnia a rendszerhasználati árakat, az energiaárakat és a 2007. évre vonatkozó árajánlatokat.

– Az ön véleménye szerint, ha marad a jelenlegi ütem, jövőre a fogyasztók hány százaléka léphet ki a szabadpiacra?

– A lakosság esetében jó ha egy százalék, míg az ipari (nem lakossági) fogyasztók esetében
70 százaléknak kellene lennie, de kérdés, hogyan. A rendszerhasználati díj ugyanis rendkívül magas.
A magas mérték lényegében a szabadpiacon lévő feljogosított fogyasztók megtakarítását megszüntette/megszünteti.

– A piac egy része ma is fel van szabadítva, annak a modellnek az elemei mennyiben használhatók?

– A Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálatának legfőbb megállapítása, hogy a piacnyitásra kialakított, jelenleg működő magyar, úgynevezett egyvásárlós – a közüzemi és a szabadpiaci szegmenst egymás mellé rendelő, kettős piaci – modell a hatásos verseny szempontjából zsákutca. Itt ugyanis hosszú távú szerződések szűkítik a mozgásteret, szűkösek és drágák a határkapacitások. Probléma az is, hogy az erőműveknek nincs elegendő szabad kapacitásuk és magasak a rendszerhasználati díjak.

– Összességében a jelenlegi helyzetet illetően nem túl derűlátó. Tételezzünk fel egy nagyon kedvezőtlen szcenáriót: ha nem indul el a rendszer, annak milyen következményei lehetnek Brüsszelben?

– Sok múlik azon, hogy a többi ország hogyan áll. A régebbi 15 tagország többségében jó pozícióban van a rendszer, az újonnan csatlakozott 10 esetében ez már nem mondható el. Utóbbiak között a közelmúltig az élen álltunk, ám az utóbbi időben romlott a helyzetünk. A kérdésre visszatérve: Magyarország nem kért derogációt, elvileg az EU szankcionálhat.

Forrás: Napi Online
http://www.napi.hu/default.ascCenter=article.asp&nID=305187&placein=hirlista