Ami az európai történéseket illeti e téren: a BMW nemrég jelentette be, hogy megkezdi a hidrogén-hajtású gépkocsik sorozatgyártását, októberben pedig éppen nálunk, Budapesten kezdődik Nemzetközi Hidrogén Konferencia. Balogh Ernő, a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja bevezetésként elmondta:
a hidrogén rendkívül érdekes alapanyag, nem energiaforrás, hanem energiahordozó.

A hidrogén önmagában a természetben nem található meg, mert rendkívül aktív. Vegyületekben van jelen, óriási mennyiségben; elsősorban a vízben, de a szén-hidrogénekben, a biogázban és a metánban is. Szerte a világon rendkívüli léptekkel halad előre a hidrogén hasznosítása, és például nem csak a fentebb említett autógyár, de más cégek prototípusai is tesztelik már, hogyan lehetne tömegessé tenni a hidrogén-hajtású autókat.

Hogy miért éppen most jött el ezeknek a konstrukcióknak az ideje? Roppant kézenfekvő a válasz: mivel az olaj- és gázkészletek kifogyóban vannak, és egyre drágábbak, szükség van egy új energiaforrásra. Persze ez nem azt jelenti, hogy a hidrogént aprópénzért adják, sőt. Előállítása egyáltalán nem olcsó mulatság, hiszen egyrészt szén-hidrogénekből, elsősorban földgázból állítják elő, és ha a földgáz ára megy fel, akkor nyilván a hozzátartozó hidrogén ára is drágább; másrészről pedig az előállítási technológiák emelik a költségeket.

A drága és fogyóban lévő földgáz mellett vízből, elektrolízis útján is nyernek hidrogént. Ehhez villamos energia kell, de a vízből való előállításnak az a nagy előnye, hogy elektromos energiát termelnek éjszaka is, tehát mélyvölgyben, amikor olcsó a villamos energia, és olcsóbb járatni az erőműveket, főleg a nagy atomreaktorokat. Ráadásul a hidrogén nagy mennyiségben tárolható, tehát olcsó éjszakai árammal, elektrolízis útján termelnek hidrogént, és csúcsidőben tüzelőanyag-cellákban, cellákkal visszaadják a hálózatba.

A költségek csökkentése szempontjából rendkívül fontos, hogy minél többféleképpen és minél nagyobb tömegben lehessen hidrogént kinyerni. Balogh Ernő, aki az októberi konferencia egyik főszervezője, megnyugtatott: szerencsére Magyarországon is sok tudós foglalkozik a témával. Ők sajnos nem kaptak eddig elég támogatást, de most jelentkeztek az előadásokra, és beszámolhatnak eredményeikről a nemzetközi publikum előtt. A Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja példaként említette a Szegedi Biotechnológiai Intézet professzorát, dr. Kovács Kornélt, aki világviszonylatban is elől jár abban, hogyan kell baktériumokkal hidrogént termelni.

Azt, hogy Magyarországon mikorra terjedhetnek el a hidrogén-autók, Balogh Ernő sem tudta megjósolni, de az amerikai energiaügyi minisztérium már célul tűzte ki, hogy 2010-re a városi közlekedés nagy részét hidrogénhajtással kell megoldani. A tengerentúlon is elsősorban Kalifornia áll az élen, hiszen a többmilliós nagyvárosokban – gondoljunk csak Los Angelesre, San Fransiscóra – hatalmas a környezetszennyezés.
A hidrogén-hajtású autóknak ezzel szemben csupán egyetlen mellékterméke van, a víz.