"Úgy látom, hogy az általunk megkezdett kiigazítási folyamat azon szakaszához érkeztünk, amikor a részletes elemzést végző szakértők már nem vitatják a megteendő lépések irányát, ezért arra hívják fel a magyar kormány figyelmét, hogy következetesen hajtsa végre a konvergenciaprogramot" - fogalmazott a Világbank-IMF éves közgyűlésére Szingapúrba utazó Veres János.

A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató londoni elemző és befektetési részlege által készített elemzés szerint "ezúttal tényleges", igen meredek költségvetési kiigazításba fogott a magyar kormány, és a program végrehajtásával kapcsolatos aggodalmak is túlzottak, ugyanakkor az eurócsatlakozás így sem valószínű 2014 előtt.

A Goldman Sachs helyzetjelentése szerint - amely az utóbbi hónapok legderűlátóbb értékelése a magyar költségvetési kilátásokról a londoni elemzői közösségben - az EU-bizottság várhatóan el fogja fogadni a nemrég benyújtott új konvergenciaprogramot. A "Magyarország konvergenciaprogramja: meredek költségvetési kiigazítás - és ezúttal tényleg" címet viselő elemzés azt írja: mivel az elmúlt négy évben a magyar kormány az összes eredeti költségvetési célt messze túllépte, továbbra is él valamelyes kétely azzal kapcsolatban, hogy akár a 2007-re tervezett kezdeti szigorításokat is végrehajtják-e.

A jelentés szerint azonban a Goldman Sachs elemzői nem osztják e kételyeket, sőt, a ház 2007-re - most először - a kormány előrejelzésénél valamivel jobb költségvetési deficitjóslatot tart érvényben:
6,4 százalékos (ESA-szabvánnyal számolt) hiányt vár a hivatalos 6,8 százalékos cél helyett.
Az elemzés szerint a megszorító intézkedések mindegyikét az október 1-jei önkormányzati választások előtt jelentették be, aminek politikai ára máris egyértelmű.

A GS elemzői nem hiszik, hogy az MSZP és a miniszterelnök vállalta volna ezt a politikai árat, csak azért, hogy a helyhatósági választások után feladják a szigorítási programot. Az elemzés megjegyzi, hogy a kiigazítás gyorsabb a más országokban megszokottnál, mivel a költségvetési helyzet ritkán változik egyik évről a másikra a GDP-érték 1-2 százalékánál nagyobb mértékben.

A ház előrejelzése szerint az egyensúlyi csomag következtében az éves inflációs adatok 8 százalék körül tetőznek 2007 első felében, és a gazdasági növekedés az idei évre várt, hozzávetőleg 4 százalékról mintegy 2 százalékra fog csökkenni. A növekedés lassulása egybeesik az euróövezetre és az amerikai gazdaságra jósolt lassulással, ami növeli a kockázatokat. A jövőre várt, 2 százalék körül magyar növekedés "még tiszteletreméltónak is tűnik", tekintve a "masszív" költségvetési szigorítást és a kedvezőtlenebb külső környezetet, áll a Goldman Sachs pénteki londoni elemzésében.

A Goldman Sachs pénteki elemzése szerint ugyanakkor a "figyelemreméltó" kiigazítás ellenére is egyelőre látótávolságon kívül van Magyarország euróövezeti csatlakozása; a cég valószínűtlennek nevezi a 2014 előtt belépést, és nem zárja ki a még további csúszást. Az elemzés szerint ugyanis a 2010-es választások közeledtével ismét erősödik majd kísértés a költségvetés fellazítására, különösen akkor, ha a kormány addigra helyreállította költségvetési hitelességét. Ezért nem valószínű, hogy a szigorítás még 2009-2010-ben is folytatódik, így viszont 2012 lehet a legkorábbi időpont, amikor teljesülhetnek az euróövezeti tagság feltételei.

Jóllehet a 2014-es csatlakozás nagyon távoli kilátásnak tűnik, végül is nem biztos, hogy sokkal későbbi, mint a térség többi nagy gazdaságának belépési időpontja. Ezért az euróbevezetés "lehorgonyzó" szerepe (a befektetők számára) nem lesz túl jelentős Közép-Európában a belátható jövőben, és inkább a tényleges gazdaságpolitikák fognak dominálni. Ebben az összefüggésben a magyar költségvetési politika, abszolút értelemben, valamint a növekvő költségvetési kockázatú Csehországhoz és Lengyelországhoz hasonlítva is, jelentősen javulni fog a következő két évben, áll a Goldman Sachs átfogó pénteki londoni elemzésében. Ezt a derűlátást nem mindegyik nagy londoni ház osztja.

A Standard & Poor's hitelminősítő - amely éppen az egyensúlyi csomag júniusi bejelentése után minősítette vissza a magyar adóskockázatot közepes befektetői sávba, továbbra is negatív kilátással - éppen előző nap Londonban kiadott feltörekvő piaci elemzésében ismételte meg azt a már többször kifejtett nézetét, hogy a magyar kormány költségvetési konszolidációs programja "figyelemreméltó" ugyan, a közfinanszírozási helyzet azonban nagyobb mértékben romlott, mint amennyit a program javítani fog rajta még maradéktalan végrehajtás esetén is. Az S&P az augusztussal zárult tizenkét hónapban a feltörekvő piaci szuverén adósok közül egyedül Magyarországot minősítette le, június 15-én, az addigi

"A mínusz"-ról a már csak megszorításokkal befektetői szintnek tekintett, spekulatív elemeket tartalmazó "BBB plusz"-ra. A cég szuverén besorolási osztályának vezetője, John Chambers mindazonáltal pénteken bizakodóbban nyilatkozott, mint cége csütörtökön megjelent elemzésének készítői, hiszen az a jelentés nyilván még korábban készült el. Szingapúrban újságíróknak nyilatkozva Chambers úgy vélte, hogy a magyar osztályzat kilátása "stabilizálódhat", ha a kormány "következetesen teljesíti agresszív költségvetési terveit".