A Mol százszázalékos tulajdonú leányvállalatot hoz létre Oroszországban MOL-Russ Kft. néven, amely jelenleg bejegyzés alatt áll – erősítette meg Fasimon Sándor cégalelnök, oroszországi képviseletvezető az MTI érdeklődésére.

A MOL az orosz cégekkel (LUKoil, Russneft, Gazprom és Gazpromneft) való együttműködés mellett önállóan is ki akar aknázni oroszországi lelőhelyeket, így részt akar venni olyan aukciókon, amelyeken új, nyugat-szibériai mezők kutatási-kitermelési jogát adják el – idézte Fasimont a Gazeta című lap.

Az orosz lap szerint végső stádiumban van az a tranzakció, amellyel a magyar cég teljesen kivásárolja kis orosz partnerét, az SZNG-t (Szevero-zapadnaja neftyanaja gruppa) a hanti-manysiföldi Szurgutszkij-7 olajmező kutatási és kiaknázási jogával rendelkező közös vállalatukból (SZNG-MOL). E szerzemény értékét elemzők 23-25 millió dollárra taksálják – jelezte a Gazeta.

A Molnak eddig egy termelő vegyesvállalata van Oroszországban: a közepes méretű Rosznyefttyel közös ZMB (Zapadno-Malobalik), amely ugyancsak egy hanti-manysiföldi mezőt aknáz ki. A Kreml-közeli Rosznyefty a hatóságilag tönkretett Jukoszt vásárolta ki a ZMB-ből a múlt évben – emlékeztettek moszkvai megfigyelők.

A Gazprom egy középvezetője pedig ugyancsak csütörtökön jelezte, hogy a Mol részt vehet a Fekete-tenger alatti orosz–török Kék Áramlat gázvezeték tervezett balkáni és közép-európai megtoldásának megvalósításában is.

A Gazprom valószínűleg beruházóként és fogyasztóként egyaránt be fogja vonni a Molt a Kék Áramlat meghosszabbításába – mondta Bogdan Budzuljak szállítási és tárolási osztályvezető az Interfaxnak.

Alekszej Miller Gazprom-vezér egy hete megerősítette, hogy az orosz monopólium és a Mol közös projektvállalata ez év végéig felméri a Kék Áramlat Törökországtól Észak-Itáliáig vezető (Bulgáriát, Romániát, Magyarországot, Ausztriát érintő) meghosszabbításának megvalósíthatóságát, kidolgozva az erre vonatkozó tanulmányt. Ez kiterjed a regionális tranzitútvonalakra és magyarországi gáztárolókra is.

Budzuljak egyébként azt mondta, hogy a Kék Áramlat jelenlegi évi 16 milliárd köbméteres kapacitását valószínűleg mégsem duplázzák meg, hanem csak felével növelik majd a Fekete-tenger alatt.

A Kommerszant című lap szerint a Gazprom megállapodott az olasz ENI-vel, hogy közös vállalatot hoznak létre a Kék Áramlat meghosszabbításának megépítésére. A Kék Áramlat-2 ugyanis a balkáni ág mellett Görögországon át Dél-Itáliába is vezet majd.

A Gazprom és az ENI a közös vállalatot arról a konzorciumról mintázza, amelyet az orosz monopólium a (Balti-tenger alatti) észak-európai gázvezeték megvalósítására alakított a német BASF-fel és E.ON-nal (vagyis a Gazpromnak 51 százaléka lesz benne).

A Gazprom ötmilliárd dolláros beruházással évi ötmilliárd köbméter gázt tud majd eladni Olaszországnak – írta a Kommerszant, amely szerint az október közepén aláírandó memorandum még csak az orosz monopólium és az olasz konszern együttműködésének elveit rögzíti: a Gazprom eljut az olasz végfogyasztókhoz, az ENI pedig bejut az oroszországi kiaknázásba. Hogy konkrétan milyen részvényeket cserélnek ki, azt fél éven belül határozzák meg.

A Gazeta megjegyezte, hogy Magyarország részt vesz a Kék Áramlat-2 balkáni elágazásával konkuráló Nabucco vezetéktervben is. Ez a vezeték iráni és azeri gázt hivatott Törökországon át Közép-Európába juttatni.

Mindamellett a budapesti vezetőség nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az orosz gáz részesedése a magyar energiafelhasználásban egyike a legmagasabbaknak Európában, s az Oroszországgal való együttműködés nemcsak a gazdag szibériai lelőhelyekhez való hozzáféréssel kecsegteti a magyarokat, hanem lehetőséget ad arra is, hogy Magyarország a gázszállítási útvonalak európai „kereszteződésévé" váljon – fejtegette a lap.





Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=144034