Szélenergia szempontjából vegyes a kép Európában. Magyarország összteljesítmény szempontjából a régióban több szomszédját, sőt környezettudatos nyugat-európai országokat is megelőz, ugyanakkor a legjobbak nagyságrendekkel előrébb járnak.

Tavaly év végén Magyarországon 9 szélerőmű üzemelt 17,46 megawatt teljesítménnyel.
Ehhez képest 2005 végéig Szlovéniában egyáltalán nem épültek szélerőművek, Romániában
1,4 megawatt, Szlovákiában 5, Horvátországban 6, Litvániában 7, Svájcban pedig 11,6 megawatt kapacitást tartottak számon. Az európai és egyben a világlistát is Németország vezeti 18,428 ezer megawattal.
Ausztria 819 megawattal, Ukrajna 82, Lengyelország 73, Csehország és Lettország 26-26 megawattal szerepel a rangsorban.

Az elnök közölte, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) az országban összesen 330 megawatt kapacitásig ad ki engedélyeket szélkerekek építésére. Az engedélyezési "kvóta" már most kimerült, ám az összes szélerőmű üzembe állítása 2010 előtt nemigen várható. Tóth Péter szerint a lassú üzembe állás az engedélyezési eljárások mellett azzal is magyarázható, hogy leterheltek a gyártók és ezért elhúzódnak a szállítási határidők. A piacvezető cégek két éves határidőre adnak el szélerőműveket.

Pedig igény lenne bőven - mondta az elnök. A MEH adataira hivatkozva jelezte, hogy szélenergiából
1.687 megawatt összteljesítményre jelezték építési szándékukat befektetők Magyarországon, ám ennyit a villamosenergia-rendszer irányítás nem tesz lehetővé. A változó szélsebességek miatt egyenetlen áramellátást ugyanis a rendszer csak egy bizonyos mértékig képes tolerálni. Tóth Péter hozzátette, hogy a MEH ígérete szerint a 330 megawattnyi szélenergia-kapacitás kiépítése során áttekintik a villamosenergia-hálózat rugalmasabbá tételének lehetőségét.

Az elnök szerint az ország gázüzemű kiserőműveinek és a szélerőművek külön mérlegkörbe vonásával már most növelni lehetne a szélerőművek beépített teljesítményét. Stelczer Balázs, a Kulcson szélkerékkel rendelkező Első Magyar Szélerőmű Társaság ügyvezető igazgatója szerint a MEH engedélyezési kvótáját nem technikai korlátok határozzák meg, hanem a költségvetés helyzete.

Utalt arra, hogy a villamos-energia törvényben megszabott kötelező átvételi ár pluszterhet jelent az államnak. Mivel az Európai Uniónál vállalt 3,6 százalékos, energiafogyasztás arányos megújuló energiatermelés már most megvalósult, az állam nem hajlandó "feleslegesen" túlteljesíteni célját.

Az ügyvezető igazgató a MEH engedélyezési eljárását is kritikával illette, ugyanis szerinte nem valósul meg az egyenlő elbánás elve. A törvényi átvételi ár igénybevételére tavaly novembertől kötelező a MEH engedélye, amely kiadásához a helyi áramszolgáltatóval kötött hálózati csatlakozási szerződés a legfontosabb dokumentum.

Ezzel szemben több olyan cég is kapott csatlakozási szerződést, amely építési, környezetvédelmi engedélyekkel nem is rendelkezik, és még az általa üzembe helyezni kívánt technológiáról és szélerőmű darabszámról sincs elképzelése. A beadott engedélykérelmek szabálytalanságait a MEH észlelte, de ennek ellenére kiadta az engedélyeket.