Az „intelligens” épületekben az épületszerkezet, a belső terek, a szolgáltatások és az informatikai rendszerek a tulajdonosok, a bérlők és a környezet által támasztott kezdeti igények hatékony kielégítését, majd azok későbbi változásainak követését szolgálják. Az intelligens otthonok pedig mindezt a lakás falain belüli szolgáltatásokkal gazdagítják.

Alapjuk – ahogy a városoké is – az intelligens működést szolgáló infrastruktúra, és az intelligens jelző pedig a felhasználó biztonságát, az épület használhatóságát és üzemeltetésének lehetőségeit biztosító hagyományos (pl. üzemeltetésfelügyelet, fizikai biztonság, strukturált hálózatok) és új generációs
(pl. széles sávú internet, IP-telefon, információbiztonsági rendszer) intelligensépület-funkciók támogatására utal.

A független gyártók eszközeivel kommunikáló rendszer az egész épületre kiterjedően gyűjt, illetve jelenít meg adatokat, majd integrálja, egységes adatbázisokban rendszerezi a hibajelzéseket, eseményeket és naplókat. Így ha a szabványosság kritériuma is kielégül, az épületirányító rendszer felhasználói egyetlen képernyőn követhetik az épület működésének minden mozzanatát.

Már az épület tervezésekor meghatározható, hogy mit és hogyan akar az épületbe beköltöző cég vagy család szabályozni, de a szabályozók – ha ezt szabvány biztosítja – később is egymáshoz illeszthetők.

Az egységes, integrált rendszer előnye a könnyű és rugalmas bővíthetőség, a kényelem, az automatikus működés és a biztonság mellett a normáltól eltérő bármely körülmény „észlelésekor” a gyors intézkedésre, beavatkozásra kínálkozó lehetőség. Az üzemeltető számára a hatékony épületüzemeltetés, a költségcsökkenés és a teljesítménynövelés a vonzó.

Élő valóság

Idehaza elsősorban a multinacionális gyártó és rendszerintegrátor cégek hazai leányvállalatai kínálnak intelligens épületek, otthonok megvalósítására alkalmas eszközöket, rendszereket, s már működő épületekre is akadnak példák.

A Nyíregyházi Főiskolán 2003-ban a HP épített ki intelligens épületfelügyelet, IP-telefónia és gazdálkodási rendszer összehangolt működtetésére alkalmas, BuilDog szoftver alapú rendszert. A BuilDog-alkalmazások a négy alapvető alrendszercsoportot, az épületfelügyeletet, a biztonságtechnikát, a szolgáltatásmenedzsmentet és a létesítménygazdálkodást támogatják. A főiskolán kiépítésre került intelligens épület eleme a felsőoktatásra specializált, a HP által Oracle-alapokon fejlesztett vállalati megoldások közül az általános főkönyv, az üzemeltetési költségek ellenőrzése és a beszerzési menedzsment is.

Európa egyik legnagyobb irodabútor-gyártója, a Kinnaps Európa-szerte saját, nemzetközi szabványoknak megfelelő épületeiben, a Kinnaps-házakban berendezett bemutatótermein keresztül értékesíti termékeit.
A Budapesten is honos cég Váci úti épülete – többi házához hasonlóan – többek között helyiségenként egyénileg állítható hűtés/fűtés szabályzókkal, ablaknyitás-érzékelőkkel felszerelt, az üzemeltetési költséget jelentősen redukáló intelligens építmény. Az olcsó üzemeltetést és a potenciális vásárlók komfortérzetét multifunkciós fényérzékelők, fényerő-szabályozós világítótestek, szél- és külső fényérzékelők, valamint árnyékolásvezérlők is szolgálják.

Elsősorban a sokat utazó üzletemberek kegyeit keresi a készülő Lánchíd Palota. A beérkező posta, fax internetes lekérdezését biztosító virtuális irodája azonban akár üres is maradhat, ha a megcélzottak közül sokan a felsorolt funkciókkal rendelkező okos kézikészüléket használnak.

Az intelligens házakban infrastrukturálisan gyakorlatilag a digitális otthon alapjai is adottak.

Otthon, drága otthon

Az intelligens otthon komputervezérelt, magas technikai színvonalú lakóhelyként definiálható, ám ehhez a meghatározáshoz az „otthon” helyett a „lakás” a megfelelőbb kifejezés. A lakásból ugyanis az ember jelenléte varázsol otthont. Az „intelligens otthon” – minimum igényszinten – emberi közreműködést feltételez. Mivel nem izoláltan, hanem a manapság egyre gyorsabban változó társadalmi, természeti, technológiai és technikai környezetben létezik, megvalósulásához a változó emberi igényekre „valós idejű”, automatizmusain keresztül eredményesen reagálni képes „intelligencia” szükséges.

Technológiailag a fentieknek már nincs akadálya, sok szenzorból álló intelligens házőrző segítségével értesítést kaphatunk, ha lakásunkban véletlenül kinyílt egy ajtó, egy ablak, vagy nem kapcsoltuk ki a sütőt. A megtervezésével próbálkozó cégek száma is tiszteletreméltó, ennek ellenére – többek között magas áruk, bonyolultságuk, összetettségük miatt – eddig nem váltak „tömegcikké”. A próbálkozók közül – később kitérünk rájuk – többek között a Samsung, a T-Com, a Siemens, a Microsoft és a Panasonic érdemel említést.

Az Intel értelmezésében a mai értelemben vett digitális otthon a szórakozásra, a zenére, a képekre, a filmekre és a játékokra épül, továbbfejlődését pedig a háztartás automatizálása, a közösségi élet, a tanulmányi és szakmai fejlődés, valamint általában a hozzáférhetőség növelésének irányában képzeli el.
A fogyasztók igényeit – ez az Intel olvasatában együtt dolgozó gépeket és egymással megosztott tartalmakat jelent – a cég szerint három felhasználói platform, a hordozható erőforrások, az asztali gépek és a digitális televízió (DTV) képes a digitális szórakozás élményét emelni hivatott Viiv technológia segítségével összekapcsolódva kielégíteni.

Étvágygerjesztő

Az igény nem hiányzik a takarékosabb energiafelhasználási lehetőséget kínáló, többek között internet alapú biztonsági rendszerekkel, automatikus időzítőkkel felszerelt intelligens otthon iránt, inkább a megfizethetőség lehet rohamos terjedésének akadálya. Nincs ember, akiben legalább egyszer életében – de legtöbbjüknél szinte naponta – ne vetődött volna fel a lakásból kilépve a kérdés, hogy lekapcsolta-e a gázt, villanyt, kihúzta-e a vasalót, bezárta-e az ablakokat, elzárta-e a tűzhelyt, stb.

A „smart house” tulajdonosainak otthonuk intelligenciafokától függően a felsoroltaktól gyakorlatilag soha nem kell szoronganiuk. Ha az otthon intelligenciája internetes (IP) technológián alapszik, az integrált szenzorok és kamerák távolról is követhetővé teszik az otthon és a ház körüli történéseket. Betörés esetén az erre beprogramozott rendszer riasztja a rendőrséget, s ha vannak kamerák, a betörő is azonosítható.

A programozható rendszerek a helyiségek funkcióinak, az élettérnek, az épület kihasználtságának stb. változáskövetésére is alkalmasak.

S akkor még nem esett szó az idei CeBIT-en az intelligens otthon témakörében bemutatott, önmagukat tisztán tartó ablakokról vagy a piszkot eltüntető szőnyegekről. Az ablakok a Magyarországon is forszírozott nanotechnológiai kutatások eredményeként váltak – nyom nélkül eltakarítva magukról a port és az esőcseppeket – öntakarítóvá. A porszemcséket szétporlasztó intelligens szőnyeg a felületén megtelepedett baktériumokat is tervszerűen „gyilkolja”. De aki a láthatatlanul tisztító technikánál jobban szereti a látványosan sürgő-forgó robotokat, az telefonon felhívva biztathatja munkakezdésre a Samsung
1000 dollár körüli áron kapható, másodpercenként negyven centiméteres sebességgel szaladgáló, érzékelői segítségével a bútorokat is elkerülő robotporszívóját.

Lehetőségek tárháza

Részleteiben (hő- és fényszabályzó stb.) már egyre többen kipróbálták, csak integrált egészként élvezik ma még kevesen a digitális otthon szolgáltatásait. A további lehetőségeknek sem a technika fejlettsége szab gátat, bár néha az is előfordul. A még gyerekcipőben járó hangfelismerés és szintetizálás fejlődésével a beszéd alapú kommunikáció – s nemcsak az utasítások, hanem a párbeszéd szintjén – is természetes lesz a házimunkára vagy akár gyerekfelügyeletre specializált robotok és gazdáik között. Néhány éven belül szenzorokkal felszerelt hűtő gondoskodik az alapélelmiszerek folyamatos feltöltéséről, a fogyóban lévő termékeket a szállítókhoz címzett online bevásárlólistára „írva”. Az élelmiszerkészlet mobiltelefonon keresztül is ellenőrizhető, de ugyanígy beindíthatók a rendszerbe kapcsolt háztartási berendezések, konyhai eszközök, például a bekészített kávéfőző vagy a sütő, illetve a mosógép.

A lehetőségek szinte határtalannak látszanak, a fejlesztésben – a hadiipar után – az üzleti szféra jár az élen. Az amerikai és brit tudósok által fejlesztett érzelemfelismerő számítógépes technika a videokamerán keresztül közvetített emberi arc mimikai jelrendszeréből a mögöttes érzelmekre próbál következtetni.
Az erre a technikára szakosodó gyártók jelentős piacra lelhetnek a weboldalak tulajdonosaiban, akik így a felhasználó hangulatához igazított hirdetésekkel, termékekkel „bombázhatják” a weben tájékozódó és/vagy vásárló fogyasztókat. Az oktatásban a jelenleginél hatékonyabb visszajelzések a tanárok munkáját segíthetik.

A fogyatékosok életét szintén gazdagabbá tehetik az intelligens eszközök.

A júliustól Nagy-Britanniában kapható, kamerával ellátott miniszámítógép felismeri, és fel is olvassa a szöveget. Gond csak az egymillió forintnak megfelelő árával lehet.

Komplett ajánlatok

Smart Home néven több gyártó, szolgáltató is ajánl a lakást intelligens otthonná varázsoló komplett, illetve egyedi igények szerint összeállított megoldást. Mindegyikben felfedezhető a gyártó alaptevékenysége, a fejlesztés ezeken alapul, vagy ezekre koncentrál.

Az E.ON a lakás elektromos berendezéseinek hálózaton keresztüli szabályozását jelentő technológiáját ajánlja ezen a néven. Németországban például már nem a távoli jövő a lakás energiafogyasztásának mobiltelefonon vagy/és interneten keresztüli ellenőrzése és irányítása. A Smart Home a Németországban Powerline Communications (PLC) néven ismert villamos hálózaton történő adattovábbítási rendszeren alapul.

A PLC technológia előnye kettős: egyrészt megspórolhatók az új hálózat kialakításának költségei, másrészt a falakban már meglévő villamos hálózaton keresztül 2 Mbps adatátviteli sebesség érhető el.
Így a lakás elektromos berendezései egy adapter közbeiktatásával bármely csatlakozón keresztül rákapcsolhatók a Smart Home-ra, s kommunikálhatnak az elektromos hálózaton keresztül – például meghibásodásakor SMS-t vagy e-mailt küldve – a házon kívül tartózkodó tulajdonossal.

A lakás gazdája távvezérléssel kapcsolhatja ki és be, ellenőrizheti otthona elektromos eszközeit, szabályozhatja teljesítményüket. A közelmúltban azonban aggályok merültek fel a házakban lévő áramvezetékekre épülő PLC technológiával kapcsolatban. Az osztrák technológiai minisztérium állítása szerint az elektromos hálózatot használó internet erősen zavarhatja a mentők, a tűzoltóság, a rendőrség stb. rádiós kapcsolattartását, a segélyhívásokat.

A Panasonic intelligens otthonában (e-Home Information Infrastructure – eHII) a háztartási készülékek egymással és tágabb környezetük infrastruktúrájával is összeköttetésben állnak. A korszerű hálózati eszközök és szolgáltatások között szerepel többek között a video-kaputelefon, a háztartás áramfogyasztását automatikusan figyelemmel kísérő, az energiamegtakarítási lehetőségeket felkutató Echonet terminál, az elektronikus egészségfigyelő, szükség szerint távoli orvosi ellátást is kérő rendszer s a legújabb mobiltávközlési eszközök, valamint házimozi-hangrendszer.

Berlin központjában található az egymást váltó „lakókkal”, bemutató jelleggel működő T-Com-ház.
A távközlési cég mellett a főberuházó a házépítéssel foglalkozó WeberHaus és az intelligenciaszállító Siemens volt. A kétemeletes, egy egész család számára kényelmes lakást biztosító épületben a szórakoztatáson van a hangsúly. Az eszközök – köztük kilenc plazmatévé – egy Wi-Fi-t támogató Fujitsu-Siemens palmtoppal vezeték nélkül vagy központilag is irányíthatók.

A fűtést, világítást, riasztást stb. tekintve programozható ház és a benne lévő eszközök állapota távolról is lekérdezhető, s a házból kilépve telefonra továbbított mozgóképen ellenőrizhetők az otthoni történések, letilthatók vagy engedélyezhetők az ott maradók számára az általuk látogatható helységek, bekapcsolható készülékek. S ez csak néhány az otthon képességei közül. Az épületet közösen működtető T-Com és Siemens azt reméli, hogy 2010-re a nyugat-európai háztartások minimum egyhuszada alkalmazza a bemutatott technikák legtöbbjét, de legalább néhányat.

A lényeg azonban nem a beszerelt lehetőségek mennyiségén, hanem a még „boltban lévők”, az új családtag beköltözését vagy a lakáscserét követően igényeltek csatlakoztathatóságán van.
Az „intelligencia” jelző értelmében ugyanis az otthonnak kell a lakójához, életkörülményei, szokásai változásaihoz igazodni, és nem fordítva.

A Simens intelligens otthona Budán, a Jövő Házában is helyet kapott, ugyanúgy, ahogy a Microsofté.
Ez utóbbi különböző pontjain elhelyezett, a világítás és a fűtés szabályozását célzó érintőkijelzőkkel a bejárati ajtó is nyitható. A konyha kijelzőjén ellenőrizhető a hűtő tartalma, s mellékelve az abból elkészíthető ételek receptje is.

Egy tábla-PC forgatható kijelzője üzenőfüzetként, jegyzettömbként is használható. A budapesti Microsoft Home intelligenciája az épület elektromos eszközeit egy relétáblán keresztül irányító szerver révén érvényesül, s így a berendezések a már említett érintőkijelzőkön túl PDA-ról vagy mobiltelefonról is irányíthatók.

Mindent mindennel – vagy mégsem?

Az intelligens otthonok különböző eszközök egymás közötti bonyolult műveleteivel „működtethetők”.
A szenzoroknak nemcsak a maguk feladatait kell elvégezniük (ajtó- vagy garázsnyitás, fény- és hőmérséklet-szabályozás stb.), hanem az adatokat továbbítaniuk kell egy központi rendszer felé, és mindeközben a családtagok egyéni igényeire is figyelemmel kell lenniük. Ezért a gyártók közül vélhetően versenyelőnybe kerülhetnek a Microsoft Plug and Play technikájához hasonló, bővíthető szenzorhálózattal operáló cégek. Az UPnP (Universal Plug and Play) technológiával felszámolhatók az új berendezések telepítési gondjai. Az újonnan csatlakoztatni kívánt készülék vevője a többi eszközt felismerve automatikusan beállítja magát, leegyszerűsítve a digitális tartalmak – például a notebook, a televízió, a hifitorony, a mini zenelejátszó (a jövő MP3-lejátszója) és a digitális kamera közötti – megosztását.

Azonban a lassan már hatéves, a szórakoztatóelektronikai készülékek és a háztartási berendezések egymás közti kommunikációját biztosító UPnP technológia körül még ma is vannak bizonytalanságok. Nincs egységes szabvány, s a megszületéséhez szükséges megállapodásra a gyártók között kevés az esély. A szórakoztatóiparban a technológiát már szabványként alkalmazzák, ám az ára gyakorlatilag ellehetetleníti, és persze itt is akadnak még a „közösködés” alól kibúvó gyártók. Vagyis a felhasználók számára egyszerű és nagyszerű megoldások ismét csak a piaci harcok kimenetelétől függően nyerhetnek tért, vagy sok ötlethez hasonlóan – ha nem elég erős a piac kényszere – halhatnak el. Hiába vált ügyfélközpontúvá a világ, ha az érte való harcban nem mindig az ügyfél az úr.

A szabványok körül persze más területen, így az intelligens világ infrastruktúrájához nélkülözhetetlen távközlésben is dúl a nagyhatalmi harc, most épp a vezeték nélküli szabványok kapcsán. Egy ideje Kína próbálja az eredeti vezeték nélküli megoldások (IEEE 802.11) hibáit, hiányosságait kiküszöbölni hivatott saját szabványát elfogadtatni – máig sikertelenül.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) inkább a kozmetikázott amerikai IEEE-t támogatja.

Forrás: Prím Online
http://hirek.prim.hu/cikk/54920/?sr=agstl