Nőtt az EU-tagállamok energiafüggősége
2006.09.28. 08:14
4,5 százalékkal növekedett az energiaimport az EU tagállamaiban 2005-ben. A tagországok igényeit fedező energia mennyisége 2005-ben nem növekedett 2004-hez képest, azonban az EU energiatermelése csökkent.
A 2005-re vonatkozó becslések szerint az EU energiaszükségletének 56 százalékát importból fedezte. Az EU-s tagállamok közül az energiafogyasztás Magyarországon növekedett az egyik legnagyobb mértékben.
Növekvő energiafüggőség
Az energiaimport nagyrészt olajból és földgázból származott, az előbbi az EU nettó importjának 60, utóbbi pedig 25 százalékát tette ki. Ez 2,9 százalékos növekedést jelent 2005-ben a 2004-es év olajimportjához képest, míg a gázimport 9,2 százalékkal nőtt.
Ennek eredményeképpen az EU tagállamainak importon alapuló energiafüggősége a 2004-es 54 százalékról 56 százalékra nőtt 2005-ben. A leginkább importfüggő országok azok, melyek egyáltalán nem vagy csak kevés energiaforrással rendelkeznek: Ciprus (teljes importfüggőség), Portugália (99,4 százalékos), Luxemburg (99 százalékos), Lettország (94 százalékos), és Írország (90,2 százalékos).
A legkevésbé importfüggő tagállamok az Egyesült Királyság (13.0 százalékos), Lengyelország (18,4 százalékos), Észtország (33,9 százalékos), Csehország (37,6 százalékos) és Hollandia (38,9 százalékos függőséggel), míg Dánia, ahol több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak, energiát exportál.
Stagnál az energiafogyasztás a közösségben
Az EU teljes energiafogyasztása nem változott 2005-ben az előző évhez képest, miközben tíz tagállamban csökkent és 14-ben nőtt. A legnagyobb csökkenés Litvániában (-6,3 százalék), Finnországban (-4,9 százalék) és Cipruson (-4,5 százalék), míg a legnagyobb növekedés Lettországban (+7,5 százalék), Magyarországon (+5,9 százalék), Portugáliában és Szlovéniában (mindkettőben +3,1 százalék) volt megfigyelhető.
Csökken az energiatermelés az EU-ban
Minden energiahordozó termelése csökkent az EU-ban 2005-ben: a kőolaj kitermelése 9 százalékkal csökkent 2004-hez képest, a földgázé 5,8 százalékkal, a kőszéné 5,7 százalékkal, a nukleáris energiáé pedig 1,3 százalékkal.
Forrás: mfor.hu http://www.mfor.hu/cikk.php?article=30197&pat=6
|