A szakértő beszámolt arról, hogy az ETS 2008-tól kezdődő öt éves kereskedési időszakára a tagállamoknak június végéig kellett tervet készíteniük. A nemzeti szinten a cégeknek szánt pontos kvótamennyiségeket tartalmazó dokumentumot a legtöbb ország nem nyújtotta be Brüsszelbe. Magyarország olyannyira a késlekedők között van, hogy még a társadalmi vita sem kezdődött meg a kvótakiosztásról.

A jelenleg tárcaegyeztetésen lévő Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) az ősz folyamán válhat véglegessé, amelynek uniós elfogadásáról aztán Brüsszel három hónappal később dönt. Az elemző a kormányzati utalások alapján arra következtet, hogy Magyarország nem követi a régió többi országának gyakorlatát a kvóták mértékének megállapításakor.

A legtöbben túlbecsülték a kvótát

A kiosztási tervükkel már elkészült közép-kelet-európai uniós tagállamok a cégeknek évente nem szándékoznak kevesebb szén-dioxid kibocsátására jogosultságot adni, mint az ETS három éves kísérleti fázisában, a jelenleg is zajló 2005-2007-es periódusban. Márpedig a csökkentésre igencsak szükség lenne, hiszen a tanulási időszak első évének adatai szerint a legtöbb tagállam „túlallokálta” a cégeket, azaz több kvótát kaptak, mint amennyit ki is bocsátanak.

A piaci kvótatúlkínálat nem eredményezi az ETS által kitűzött éghajlatvédelmi célt, azaz az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátásának mérséklését. Ha a tagállamok nem bánnak szigorúbban következő kiosztási tervükkel, akkor a rendszer nem kényszerít ki környezettudatosságot a legszennyezőbb iparágaknál.

Kioto magyarázza a szigort

A kiosztási szigort a nyugat-európai tagállamoknál a kiotói vállalások kényszerítik ki, amelyek betartásával több ország is adós egyelőre. A következő ETS kereskedési időszak egybeesik az üvegházhatású gázok csökkentését előíró jegyzőkönyvben vállalt határidővel, ezért az uniós rendszert többen eszközként tekintik a kiotói célok teljesítéséhez.

A régió több országának példája alapján az energetikai szektort arányosan jobban érintik majd az „klímavédelmi megszorítások”, mint más ipari ágazatokat. Ennek oka, hogy az energetikai vállalatok könnyebben tudják áthárítani többletköltségeiket – mondta az elemző.