„A készlet léte nem kérdés, csak az vár válaszra, hogy az USA-ban alkalmazott technológiával felszínre hozható-e a földgáz” – mondta a FigyelőNetnek Szabó György. A TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelent 60 milliárd köbméterre becsült földgázkészletnél jóval nagyobb mennyiségű gázról van szó, de hogy pontosan mekkoráról, azt nem árulta el. A TXM annak a kanadai Falcon Oil & Gas társaságnak a magyar leányvállalata, amelyik kizárólagos kutatási jogot kapott Makó térségében.

Magyarországon a földmélyében rejtőző ásványkincsek tulajdonosa a magyar állam – ezt már
Szabados Gábor, a Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyettese mondta, hozzátéve, hogy a kutatásra szóló kizárólagosság csak a készletek elhelyezkedésének, mennyiségének megállapítására vonatkozik.

A nagyüzemi kitermelést az kezdheti meg, aki rendelkezik a bányatelek jogával, itt viszont abszolút elsőséget élvez meghatározott ideig a kutatás koncesszióját elnyert társaság. Magyarul, ha a Falcon megbizonyosodik arról, hogy a technológia alkalmas a földgáz felhozatalára, akkor a kanadai cég termelheti ki, és értékesítheti szabadon a makói földgázt. Természetesen nem ingyen.

Igen jelentős állami bevétel

A magyar törvények szerint a kitermelt földgáz után bányajáradékot kell fizetni, ami jelenleg 12 százalék mértékű. Kérdésünkre, hogy nem túl alacsony részesedés illeti így a magyar államot, Szabados Gábor azzal válaszolt, hogy az ásványi kincsek kitermelése igen jelentős előzetes invesztíciót igényel, és sok esetben kétséges lehet a kitermelés sikere is, lényegében ez van beépítve az alacsonynak tűnő járadékmértékbe.

Ahogy Sándor Zsuzsannától, a bányahivatal munkatársától megtudtuk, az elmúlt évben járadékköteles körben 3 milliárd 50 millió köbméter földgázt termeltek ki Magyarországon, a hazai felhasználás egyébként nagyjából 14 milliárd köbméter volt. Idén szeptemberi nyilvántartás szerint egy köbméter földgáz fajlagos értéke 66, 20 forint, erre vetítik a 12 százalékos bányajáradékot, ami majdnem 8 forint.

Ha a sajtóban korábban emlegetett 60 milliárd köbméteres makói készletet vesszük, ez azt jelentené, hogy az állami költségvetés – változatlan feltételek esetén – összességében közel 500 milliárd forintra számíthatna, persze nem azonnal és egyszerre, hanem évekre elnyújtva a kitermelés ütemében.
(a nagyságrend érzékeltetésére említjük, hogy a Gyurcsány-csomag jövő évre vonatkozó elvonásai
1000 milliárd forintot tesznek ki – a szerk.)

Exportra is jutna

Persze az említett 60 milliárd köbméternél jóval nagyobb a makói készlet – ahogy azt Szabó György mondta -, a kitermelés elég lehet a hazai igények teljes kielégítésére, sőt még exportra is jutna. Ha ez igaz, akkor viszont akár több ezer milliárd forint bányajáradékra is számíthatna a magyar költségvetés a FigyelőNet számítása szerint.

A TXM ügyvezetője úgy véli, legkésőbb az év végéig megszülethet a döntés, hogy a Falcon belevág-e a nagyüzemi kitermelésbe. Az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazzák azokat a speciális technológiákat, amelyek a makói mezőre is adaptálhatók a szakember szerint. Sőt, az USA-ban a felszínre hozott földgáz 20 százalékát termelik ki hasonló módon.

A makói kitermelés megindításának az sem lehetne akadálya, hogy az orosz Gazprommal 2015-ig szóló hosszú távú szerződésünk van meghatározott mennyiségű gáz átvételéről – közölte lapunkkal Balázs István, a Magyar Energiahivatal osztályvezetője. A földgáz iránt ugyanis töretlen a kereslet Európában így akár az orosz, akár a makói gáz is korlátlanul értékesíthető lenne, arról nem beszélve, hogy itthon egészséges árversenyt is beindíthatna a konkurencia megjelenése.





Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=145150