Három éven belül a jelenleginek több mint kétszeresére növekedhet a Kelet- és Dél-Kelet-Európa országaiban tevékenykedő bankok mérlegfőösszege, s elérheti az 1700 milliárd eurót - állítja az osztrák Raiffesien Zentralbank elemzésében. A felmérésben Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország is szerepelt.

Az előrejelzések szerint a legnagyobb fejlődés előtt Ukrajna és Fehéroroszország mellett Oroszország bankpiaca áll, így az itt befektető pénzintézetek számíthatnak a legnagyobb hozamra.
Emellett Romániában is igen kedvezőek a kilátások: ott tavaly 54 százalékkal bővült a bankok mérlegfőösszege, míg Magyarországon mindössze 15 százalékkal. A növekedési lehetőségeket jelzi, hogy jelenleg a románoknak mindössze 25 százaléka rendelkezik bankszámlával, míg például Magyarországon a lakosság 62 százaléka.

A román piacra lépett az MKB

A romániai jelenlét fontosságát számos Magyarországon is jelenlévő - nemzetközi hátterű - pénzintézet felismerte már. Legutóbb szeptember közepén a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) jelentette be, hogy több mint 55 százalékos részesedést vásárolt egy dinamikusan fejlődő, de jelenleg a piacon még kis szereplőnek számító román bankban.

Az MKB a tranzakcióval átveszi a Romexterra teljes stratégiai és operatív irányítását. Az új stratégiai tulajdonos számít a jelenlegi helyi vezetésre, munkájukat külföldi szakértők fogják segíteni.
A bank célja, hogy a Romexterra a piacon 5,5-6 százalékos részesedést érjen el közép-, illetve hosszú távon.

A szomszédos országban való jelenlét egyik elkötelezett híve az OTP Bank is, amely korábban már bekebelezett egy kisebb román hitelintézetet. "Hatalmas kihívást jelent az OTP számára a romániai piacon való jelenlét és terjeszkedés. Bár a hitelkihelyezés nagysága növekszik, infrastrukturális, személyi és versenypiaci okok miatt a leányvállalat egyelőre nem képes profitot termelni" - mondta az mfor.hu kérdésére Vágó Attila, a Concorde Rt. elemzője.

A nyereségesség mérethatékonyság kérdése is, így a magyar bank számára kitörési lehetőséget nyújthatna a CEC takarékpénztár megszerzése. A pénzintézet magánosításáért egy görög bankkal kell megküzdenie. A legújabb információk szerint október végéig dönt a privatizációs bizottság arról, hogy a megmaradt két pályázó meddig adhatja le feljavított ajánlatát.

Az újabb akvizíció nehézségekkel járhat

A CEC megvétele az OTP számára azonban kétélű fegyver lehet, ugyanis nagy összegeket emészthet fel a szocializmus örökségét magánviselő, elavult infrastruktúrával rendelkező takarékpénztár átfogó reformja. Erre utal többek között az a szakértői vélemény is, hogy a nagyszámú fiókhálózat egységeinek mintegy kétharmadát feltehetőleg be kell zárni.

Ráadásul - mint sajtóhírekből kiderült - a román kormány csillagászati összegeket álmodott meg az utolsó "nagy dobásra". Vágó Attila szerint az erős vidéki jelenléttel rendelkező bankért legkevesebb 400 millió eurót kell majd kifizetnie a győztes pályázónak. Korábban a román takarékpénztár elnöke az 500 milliót is nevetségesen kevésnek nevezte.

Amennyiben a CEC felvásárlása nem sikerül, a bank zöldmezős beruházással érheti el a kitűzött célt, vagyis a 100 egységből álló fiókhálózatot. Az mfor.hu korábban arról számolt be, hogy a befektetők nem fogadják kirobbanó örömmel az OTP újabb és újabb terjeszkedési bejelentéseit, sokkal inkább a meglévő tevékenység konszolidációját várnák.

A nagy halat az Erste fogta ki

A magyar ügyfelek által is ismert bankok közül Romániában az Erste vívta ki magának a legjobb pozíciót. Az osztrák bank egy portugál pénzintézetet megelőzve megszerezte a 26 százalékos piaci részesedéssel legnagyobbként számon tartott Román Kereskedelmi Bankot (BCR).

Az Erste 3,75 milliárd euróért vásárolta meg a 315 fiókkal rendelkező BCR többségi, 61,88 százalékos tulajdonrészét. Az ár még a román kormányt is meglepte, hiszen a 62 százaléknyi érdekeltséget eredetileg mintegy 2,5-3 milliárd euróért kívánták értékesíteni.

"A BCR megreformálásakor olyan külföldi fiókhálózatok szakértőit vontuk be a munkába, akik egy lakossági bank gyors és nyereséges átstrukturálásában járatosak" - mondta korábban lapunknak Kisbenedek Péter, az Erste Bank Hungary Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Ami a termékfejlesztést illeti, Romániában használják azokat a lakossági projektfinanszírozási megoldásokat, amelyek Magyarországon vagy Csehországban is sikeresek voltak.

Forrás: mfor.hu
http://www.mfor.hu/cikk.php?article=30523&page=2