Mártha Imre lapunknak elmondta: komoly ársokkot okozhat a hosszú távú szerződések körüli bizonytalanság és a termelői kapacitások szűkülése.
Elméletileg minden versenynek az árak mérséklődéséhez kellene vezetnie.

A 2003. január elseje óta több lépcsőben liberalizált magyar árampiac állapota azonban kételyeket ébreszt a tekintetben, vajon követi-e az elméletet a gyakorlat. Az elmúlt két évben a határidős és az azonnali árampiacon is harminc százalékot meghaladó áremelkedéssel szembesültek a fogyasztók, emiatt a közüzemi árak – néhány fogyasztói típusnál – már most is kedvezőbbek, mint amilyeneket a verseny alakított ki.

Mivel a hazai jogszabályok meglehetősen nagy szabadságot adnak – elsősorban a nagyfogyasztóknak – arra, hogy ide-oda váltsanak a hatósági áron működő közüzem és a versenypiac között, már az idén jelentős számú versenypiaci fogyasztó léphet vissza a közüzembe, vagyis a hazai fogyasztás negyven százalékát kitevő piac részaránya a várt növekedés helyett zsugorodhat.

Több körülmény együttes hatására tartunk most itt – vázolta a helyzetet Mártha Imre. A közüzemi áram-nagykereskedelemmel foglalkozó MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója szerint az áremelkedés mellett komoly bizonytalanságot kelt, hogy a folyamatban lévő uniós versenypolitikai vizsgálatok hátterében komoly nyomás nehezedik az MVM-re a hosszú távú áramvásárlási szerződések miatt, holott ezek az áramellátás és az árszínvonal stabilitását szolgálják. Félő, hogy a szerződések felbontása vagy módosítása jövőre óriási ársokkot idéz elő, és ezt az idő múlásával a piac egyre kevésbé tudja majd mérsékelni külföldről behozott olcsó árammal.

– A régióban egy sor erőművet zárnak be az idei év végén vagy jövőre. Atomerőművekről, illetve széntüzelésű egységekről van szó Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában. Ezek leállása után megszűnik a régióban az elmúlt évek alacsony árait előidéző kapacitásfelesleg – mondja a szakember.

Az erőművi helyzet Magyarországon sem sokkal jobb, mint a környező országokban. Az elmúlt évtizedben nem épült új, jól szabályozható erőmű, egyedüli jelentősebb beruházásnak csak a Mátrai Erőmű kapacitásbővítése nevezhető. Egyéb beruházók a megújuló energiahordozókra alapozták sikerüket, de mivel ezek az erőművek másfél-kétszer olyan drágán termelik az áramot, mint a nagyok, az olcsó energiát kereső piac igényeit aligha elégíthetik ki. Mártha szerint igen fontos az államigazgatás és az MVM konstruktív együttműködése is az EU jelenlegi vizsgálata során annak érdekében, hogy a küszöbön álló árampiaci modellváltás eredményeként a fenti negatív hatások mérséklődjenek.