Dánia után Németország előtt

A magyarországi árak az idén augusztusi áremelést megelőzően 2005 februárjában emelkedtek utoljára. Vélhetően a választási küzdelmektől nem függetlenül az év elején nem történt árkorrekció, sőt, az addigi 25 százalékos áfakulcs 20 százalékra történő mérséklésével hajszálnyit csökkentek is a végfogyasztói árak - fogalmaz az energiahivatal.

A magyarországi árak összehasonlításához az EU statisztikai hivatalának nyári adatai és jelentései kínálnak fogódzót. Az Eurostat által standard fogyasztói csoportként számon tartott évi 3500 kilowattóra (ebből éjszakai 1300 kilowattóra/év) fogyasztással jellemezhető kategóriában Magyarországon
2006 elején kilowattóránként 26,95 forintos ár van (0,1075 euró/kilowattóra). Ez jelentősen alulmúlja az
EU-25 átlagát, ami 0,1416 euró kilowattóránként. 

Így nem csodálható, hogy 26 európai országa közül (Ciprus, Málta és Luxemburg nélkül, Norvégia, Románia, Horvátország és Bulgária adataival) a 16. helyen áll Magyarország az adókat is tartalmazó végfogyasztói árak rangsorában. Ami az adókat illeti, a felkerekítve 17 százalékos magyar adótartalom közepesnek mondható, ami nemcsak a jelzett áfacsökkentésnek köszönhető, hanem annak is, hogy a hazai lakossági fogyasztók egyelőre mentesülnek az energiaadó fizetése alól.

Az EU átlaga 24 százalék körül van, ez azonban jelentős szórást mutat az egyes országokban, hiszen a skandináv államok és Hollandia hagyományosan magas adótartalma (25-58 százalék) mellett a másik oldalon Nagy-Britannia, Portugália és Görögország esetében 4,8-8,3 százalék közötti adókulcsokat alkalmaznak.

Az egyes országok eltérő vásárlóerejét figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson átszámított értékek természetesen jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak. Ebben a rangsorban már valóban az élbolyhoz tartozik Magyarország, a 7. legmagasabb áramárral közvetlenül Dánia mögött állunk, Németországot és Bulgáriát némileg megelőzve.

Fordulóponton az európai áramár trendje

Az EU tavalyi fejleményeiről tájékoztató uniós összefoglaló adatai szerint 2005-ben 5 százalékkal nőtt az EU-25 súlyozott átlagára (a fenti standard kategóriában), ezen belül a legnagyobb mértékben Ciprus, Málta és az Egyesült Királyság esetében. Az árak 21 tagállamban emelkedtek, Lettország és Litvánia esetében stagnáltak, és csak Ausztria és Belgium könyvelhetett el csökkenést.

Az áremelkedések döntően az energiaárak növekedésének tudhatóak be. A fentiek tükrében, illetve az energiaárak idei alakulásának ismeretében, valamint annak tudatában, hogy számos országból érkeztek hírek jelentősebb évközi áremelésekről, megkockáztatható a felvetés, hogy esetleg fordulóponthoz érkezett az európai háztartási áramár évtizedes trendje.

Egy hasonló témájú, tavaly év végi tanulmány még arról számolhatott be, hogy 1995-2004 között az árak reálértéken folyamatosan csökkentek az EU-15 csoportban. Két éve folyó áron gyakorlatilag ugyanannyiba került az áram, mint tíz évvel azelőtt, összehasonlító áron azonban több mint 15 százalékos árelőny mutatkozik a periódus végén. Meg kell jegyezni, hogy az átlagos reálcsökkenés mögött a legnagyobb súllyal latba eső piacok (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország és Olaszország) árcsökkenése rejlik.

A kisebb tagállamok ugyanakkor árnövekedést regisztráltak, és különösen igaz ez az újonnan csatlakozott országokra, ahol az egész időszakban jelentős áremelkedés volt tapasztalható. A közép-kelet-európai árak reálértékben gyakorlatilag stagnáltak, de az EU-15 szintjét jelentősen meghaladó infláció elrejti a mintegy 90 százalékos áramár-emelkedést 1995 és 2004 között.

Az OECD statisztikáin alapuló globális árösszehasonlításban úgy tűnik, hogy a szélesebb nemzetközi mezőnyben a magyar árak még "előkelőbb" helyen állnak, mint az uniós rangsorban.





Forrás: origo.hu
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20061017afizetesekhez.html