Dollármilliárdos veszteség a Fordnál
2006.10.24. 08:24
Tegnap 5,8 milliárd dolláros negyedévi veszteségről számolt be a Ford. Az elhibázott stratégiája miatt válságba került vállalatnak ez 14 éve a legrosszabb eredménye.
Rohamosan nő a második számú amerikai autógyár, a Ford vesztesége az elhibázott stratégia miatt. A benzint faló sportterepjárók korábbi felfuttatása nem járt sikerrel, eladásai csökkennek, és igen sokba kerül az átszervezés és az átállás a benzintakarékosabb járművek kisebb szériáira.
A Fordnál hétfőn jelentették be: a társaság 5,8 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a harmadik negyedévben, a legnagyobbat 14 éve. Ebből 4,6 milliárdot egyszeri tételek okoztak, nagyrészt az átalakítás költségei. A második negyedévben 123 millió dollár, az első negyedévben 1,2 milliárd dollár volt a hiány, a tavalyi harmadik negyedben 284 millió dollárt vesztett a cég.
A legnagyobb, 2 milliárd dolláros veszteség az észak-amerikai piacon keletkezett, ezt némileg a más piacokon elért eredmények ellensúlyozták. A harmadik negyedévben a Ford bevétele 36,7 milliárd dollár volt, 4,1 milliárd dollárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A tervezettnél 14 ezer fővel nagyobb karcsúsítást jelentett be észak-amerikai gyáregységeiben a Ford, amely úgy becsülte, hogy a kontinensen pozitív eredményre 2009 előtt nem számíthat.
A Ford autógyár egy hónapja hirdette meg: egyelőre 30 százalékkal csökkenti dolgozói számát, amit végkielégítési ajánlattal próbál elérni. A cég 140 ezer dollárig terjedő végkielégítéseket ajánl mind a 75 ezer észak-amerikai dolgozójának, remélve, hogy azok megfelelő számban elfogadják a felkínált összeget. Egyelőre azonban csak néhány ezren éltek az ajánlattal.
Korábban a hasonló gondokkal küszködő General Motors 35 ezer dolgozójától szabadult meg, ugyancsak végkielégítési ajánlat önkéntes elfogadása révén. A Ford dolgozóinak átlagéletkora azonban alacsonyabb, mint a GM-é, ezért a Fordnál vontatottabb az elfogadás.
Receptet keresnek az európai autógyárak
A magas költségek miatt folyamatosan alulmaradnak az árversenyben, és vesztenek piaci részesedéseikből az európai autómárkák. Többféle receptet is megpróbáltak már a járműkonszernek: a franciák és a németek alacsonyabb bérköltséggel dolgozó országokba költöztették gyáraikat. A nyolcvanas években a Citroen, az Opel, a Ford, a Mercedes, a Peugeot, a Renault, a Volkswagen és a Nissan Spanyolországba és Portugáliába települt, a kilencvenes években a kelet-európai régió következett.
Napjainkban inkább a dél-koreai és a japán márkák az intenzívebb beruházók térségünkben, a nyugat-európaiak már keletebbre tartanak, a cél az óriási piaci lehetőségeket kínáló Oroszország, India és Kína. Jó esélyekkel pályáznak a soron következő EU-tagok: jelentősen fejleszti romániai bázisát a Renault, és szomszédainknál keresnek telephelyet német, japán és dél-koreai autóipari márkák. A régióban már megtelepedett cégeknél is felmerült a kérdés: továbbköltözni, vagy hazamenni? A választ többnyire a számok adják meg: ahol olcsóbb a termelés, oda telepítik a gyártást.
Két év alatt ötvenezer járműipari munkahely szűnt meg Nyugat-Európában. A folyamat még nem állt meg, de lassult, mert engedékenyebbek lettek a nyugat-európai munkavállalók. A korai nyugdíjazásokkal párhuzamosan nem vesznek fel új embereket a távozók helyére, csökkentik a munkaszerződések számát.
Forrás: nol.hu http://www.nol.hu/cikk/421826/
|