A zavart több más szerencsétlen körülmény mellett az ellensúlyozatlan szélerőművek is fokozták.
Áramot nem lehet raktározni, tehát Európában minden pillanatban annyi áramot kell termelni, amennyi iránt kereslet van – ez az alapvető összefüggés, ami a hétvégi, fél Európát sújtó áramszünet okának megértéséhez szükséges.

Kettészakadt a kontinens

Az észak-németországi távvezetékrendszer hibája áramellátás szempontjából két részre vágta kontinensünket. Mivel a német szélerőművek a „keleti szektorban” maradtak, a nyugatiban túlkereslet támadt energiára, így a villamosenergia-rendszer teljes összeomlásának megakadályozására fogyasztók millióit kapcsolták ki a rendszerből – magyarázza a majdnem összeurópai áramszünet keletkezésének folyamatát a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR).

A hibától keletre más történt: hirtelen a termelés lett nagyobb a keresletnél, így több hagyományos hazai erőmű (Csepeli Erőmű, Újpesti Erőmű, Kelenföldi Erőmű) termelése leállt.

A hazai egyensúly helyreállítása érdekében ezután a MAVIR mindhárom gázturbináját bekapcsolta, amire szakértőnk szerint azért lehetett szükség, mert az erőművek újraindítása hosszabb időt vesz igénybe, és a hazai kereslet-kínálat ingadozásának kiegyenlítését addig is a gyorsan üzembe helyezhető gázturbinák végezték. A manőverek nyomán itthon jelentéktelen nagyságú, 1500 kWh fogyasztói korlátozásra volt szükség – közölte a MAVIR; a társaság szerint a gyors és eredményes reagálás annak is köszönhető, hogy hazánk évente 20 milliárd forintot fordít a hálózat karbantartására, korszerűsítésére.

Óvatosan a szélenergiával

Az osztrák elektromos hálózat gyengesége, a „kiegyensúlyozatlan” szélerőművek, a magyar szabályozás néhány pontja, illetve egy szivattyús/tározós vízi erőmű hiánya jelenthet veszélyt a hazai áramellátás stabilitására – mondta lapunknak Kapás Mihály, a MAVIR országos diszpécserszolgálatának vezetője.

Ausztria kelet-nyugati irányú hegyeivel párhuzamosan – a könnyebb ellenállás irányába haladva – építette ki villamosvezetékeinek többségét, így az észak-déli irányú kapacitás szomszédunknál alacsony.
Ebből az következik, hogy az észak-dél irányú tranzakciók – áramvásárlások – a magyar hálózaton keresztül bonyolódnak, ami többletterhet jelent a hazai hálózatnak – magyarázta Kapás Mihály.

A szakértő további bizonytalansági tényezőnek nevezte, hogy a hazai kisebb erőművek által termelt – többnyire a hőtermelés melléktermékeként keletkező – áramot a Magyar Villamos Műveknek kötelező átvennie, a biomassza- és a szélerőművek termelésével együtt. Mindez azért jelenthet gondot, mert ezeket az erőműveket az esetleges üzemzavarokkor a központból nem tudják „lekapcsolni”, vagyis a rendszerirányító rossz esetben nem tudja követni a kereslet és/vagy a kínálat alakulását.
Lapunk kérdésére Kapás Mihály elmondta: az ország villamos energia szükségletének mintegy 5 százaléka fedezhető kockázatmentesen és üzembiztosan megújuló energiaforrásokból, és hazánk ezt az arányt most is kihasználja.

Az áramszolgáltatás biztonságát nagyban növelné, ha épülne egy úgynevezett szivattyús-tározós vízi erőmű, amely akár energiafogyasztóként, akár energiatermelőként bevethető volna – magyarázta
Kapás Mihály. A szakértő hozzátette: nem a bős-nagymarosi erőmű megépítésére gondol, mert az más technológiával működött volna, de hazánkban van két-három helyszín, amely alkalmas volna az új erőmű megépítésére.