Danuta Hübner felzárkóztatási politikáért felelős biztos nem számít csúszásra az új fejlesztési programok elindításában.

Magyarország októberre már 42 százalékra növelte a Brüsszelből lehívott strukturális támogatások arányát - értesült a BruxInfo a felzárkóztatási politikáért felelős biztos környezetéből. A 2004 és
2006 között rendelkezésre álló strukturális alapok lehívásában hazánk bizottsági források szerint a legjobbak közé tartozik az új tagállamok között, bár ez a teljesítmény a teljes EU-t figyelembe véve már nem tűnik kivételesnek.

A pénzfelhasználás bajnoka a tízek között a források mintegy 60 százalékának a lehívásával Szlovénia, amelynek számára előnyt jelent a kisebb méret. A legrosszabb helyzetben Ciprus van, amely még
25 százalékos mérleget sem ért el, de nem sokkal áll jobban Csehország és Lettország sem, és Lengyelország is 35 százalék alatti eredménynél tart. Bizottsági források ugyanakkor intenek túlzott következtetésektől, hiszen a helyzet elég gyorsan változhat és ezért a kép néha torzít.
Az új tagállamoknak egyébként az n+2-es szabály miatt 2008 végéig van lehetőségük az utolsó, 2006-ban odaítélt strukturális alapok felhasználására (2007-ben tehát a 2005-ös pénzekre).

Danuta Hübner, a felzárkóztatási politikát felügyelő biztos újságírókkal, köztük a BruxInfo tudósítójával találkozva elmondta, hogy mostanra valamennyi uniós tagállam benyújtotta már legalább tervezet formájában a nemzeti fejlesztési tervét, amelyeket Brüsszel az év végéig kíván elbírálni. Egyelőre csak három ország - Ausztria, Görögország és Lettország - nyújtotta be a hivatalos verziót. Ennek ellenére a biztos asszony nem tart a csúszástól és nem vár semmilyen csúszást a programok miatt.

Hübner arra is emlékeztetett, hogy a 2007-től induló programok megvalósításának megkezdéséhez - igaz kezdetben állami költségvetésből - nem kell megvárni sem a nemzeti fejlesztési tervek véglegesítését, sem az operatív programok jóváhagyását. Más kérdés, hogy az uniós támogatások folyósítása csak
2007 januárjában és februárjában indulhat meg.

A lengyel nemzetiségű biztos szerint az eddig benyújtott nemzeti fejlesztési tervek közel felének, szám szerint 12-nek első számú prioritása az innováció javítása, amit nagyon biztatónak nevezett.

Hübner szerint az új tagállamoknak többet kellene invesztálniuk a támogatások intézéséért felelős intézményekbe, ahogy azt a spanyolok is tették. A spanyolok meglehetősen sok pénzt költöttek a köztisztviselők fizetésének növelésére, elejét véve annak, hogy nagy számban elvándoroljanak a magánszférába.

A biztos szerint a befektetésnek két éven belül meg lett az eredménye, ami az adminisztráció színvonalasabb működésén volt lemérhető. A biztos annak veszélyeire is figyelmeztetett, ha egy ország túlzottan csökkenti az állam méretét. "Jó, ha kicsi az állam, de ez csak akkor célravezető, ha jó minőséggel is párosul" - mondta. Üdvözölte ugyanakkor, hogy több új tagállamban, így Magyarországon sokat tettek a túlzott bürokrácia lebontásáért és az eljárások egyszerűsítéséért a felzárkóztatási politikában.

Danuta Hübner arra is figyelmeztetett, hogy néhány új tagállam bizonyos szektoraiban, így például az építőiparban jelentkező munkaerő hiány akadálya lehet a 2007 után rendelkezésre álló uniós források felhasználásának.





Forrás: ma.hu
http://ma.hu/page/cikk/ad/0/157896/1