Az már nem kérdés, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem az Európai Befektetési Bank (EIB), azaz az EU fejlesztési bankja hiteléből, hanem uniós támogatásból finanszírozzák a 4-es metrót, arról azonban a hónap végéig születik döntés, hogy azon belül melyik csatornán keresztül finanszírozzák az építkezést - értesült a Figyelő. Mindez azt jelenti, hogy a kormány nem a költségvetés terhére állja korábbi vállalását, hanem uniós forrásból finanszírozná azt.

A Figyelő úgy tudja, hogy a rendelkezésre álló EU-s lehetőségek közül a szükséges forrást a közlekedési operatív programból különítené el a kabinet. Ebben a programban egyébként 2007 és 2013 között összesen 1721 milliárd forintot lehet elkölteni. Az egyelőre nem derült ki, hogy a metróépítés támogatása csökkenti-e, és ha igen, mennyivel a központi régióra fordítható 430 milliárdos alapot.

A kabinet és a főváros közötti alkudozás jelenleg arról folyik, hogy ha a 4-es metró építése elviszi az EU-támogatások régióra jutó tetemes részét, akkor mi lesz az eleve a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe (NFT) tervezett további fővárosi közlekedési, szennyvízkezelési és egészségügyi projektek sorsa.

Ha a főváros enged a kormánynak, és végül uniós forrásból finanszírozzák a kormány szerepvállalását a beruházásban, akkor más budapesti infrastrukturális beruházásoknak esélyük sincs a megvalósulásra. „Ilyen például az 1-es villamosnak a Lágymányosi hídon való átvezetése, vagy a 3-as villamos vonalának meghosszabbítása, az aquincumi híd megépítése, az 5-ös metró előkészítése” - sorolja Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője.

A 4-es metró finanszírozásának másik gyenge pontja a kapcsolódó felszíni beruházások forrása.
Ezeknek a munkálatoknak a költségét 2002-ben még 35 milliárd forintra kalkulálták, mára azonban a „beruházási tartalom” bővülése révén ez az összeg elérheti a 60 milliárd, esetleg a 100 milliárd forintot is.
A felszíni feladatokra elkülönített 35 milliárdból 10 milliárdot már elköltöttek – írja csütörtöki számában a Figyelő.