|
Tízmilliárd eurós magfúzió
2006.11.22. 08:09
 Hat ország és az Európai Unió képviselői tegnap Párizsban aláírták a kísérleti fúziós reaktor létrehozásáról szóló mintegy 10 milliárd euró értékű megállapodást. Az EU bizottságának elnöke.
A világ legambiciózusabb nukleáris fejlesztése indult el tegnap. A párizsi eseményen harminc ország szignálta az egyezményt, amelynek célja a jövő olcsó és tiszta energiaforrásának megteremtése.
Jacques Chirac francia elnök szerint, ha semmi sem változik, az emberiség kétszáz év alatt felhasználja azokat az energiaforrásokat, amelyek százmillió évek alatt jöttek létre – s közben döntően megváltoztatja a Föld klímáját. José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök szerint az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, megtalálni a tiszta energiaforrást.
Elképzelhető, hogy valóban ez a kezdeményezés lehet a majdani megoldás a világ egyre növekvő energiaigényének csillapítására. Szakértők már évek óta kongatják a vészharangot: irtózatos ütemben fogynak a hagyományos energiakészletek. Mind kevesebb a szén, a kőolaj, a földgáz, a napenergia és a szélenergia pedig még nem alkalmas embermilliárdok elektromos energiával való ellátására.
A nukleáris energia nem termel ugyan üvegházhatású gázt, ellenben kiveri a biztosítékot a zöldeknél, ezért erre nem alapozhatjuk az energiatermelést. Megoldást az üvegházhatású gázokat nem termelő, valóban minimális mennyiségű radioaktív hulladékkal járó mini naperőművek jelentenének.
Ilyenek azonban nincsenek.
Pontosabban van néhány kísérleti berendezés, ezek azonban jelenleg jóval több energiát fogyasztanak, mint amennyit néhány tíz másodperces működésük alatt megtermelnek. Csaknem ötven éve foglalkoznak már a kutatók a szabályozott termonukleáris fúzió megvalósításával. Megannyi tudományos és műszaki problémát kellett megoldaniuk, eddig azonban csupán részsikereket értek el. Ma két teljesen eltérő magfúziós megoldáson dolgoznak a kutatók.
Az egyik a lézeres mikrorobbantások technikája – ennél a parányi üzemanyagcseppecskét intenzív lézersugarakkal hevítik fel és nyomják össze, míg létrejönnek a fúzió feltételei. A másik lehetőségnél a mágneses teret veszik igénybe a forró anyag egybentartására – ilyen eszköz a tokamak. Világossá vált, hogy a magfúzió feltételeinek megteremtéséhez nagy tokamakot kell építeni. Angliában működik az európai országok közös kutatóeszköze, a JET tokamak, amellyel a világon először 1997-ben szabadítottak fel számottevő magfúziós teljesítményt, amely a fűtési teljesítmény felét tette ki.
A vén kontinens másik jelentős tokamakja, a Tore Supra Dél-Franciaországban, Cadarache-ban épült. Tavaly dőlt el, hogy az ITER-t a dél-franciaországi Cadarache-ban hozzák létre. Ez lesz a világ legnagyobb kísérleti berendezése, melynek feladata annak tudományos-technikai bizonyítása, hogy a fúziós energiatermelés a Földön is megvalósítható.
Az ITER durván 5 milliárd euróba kerül és 10 év alatt épül fel - a munka a jövő év elején kezdődik.
Az ezt követő mintegy 25 éves működésre szintén ötmilliárd eurót szánnak. A pénz túlnyomó részét ipari cégekkel és fúziós kutatóközpontokkal kötött szerződések keretében használják fel.
A költségek 50 százalékát az EU fedezi, míg a másik hat - az Egyesült Államok, India, Kína, Japán, Dél-Korea és Oroszország - egyenlő arányban száll be.
A fúzió során könnyű atommagok nehezebbekké egyesülnek. Ennek eredményeképpen hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, ez biztosítja a Nap és más csillagok energiatermelését.
Ez az energiatermelési forma elvileg a Földön is megvalósítható. A fúzióhoz szükséges üzemanyag gyakorlatilag korlátlan mennyiségben előállítható.
A nemzetközi fúziós program célja, hogy a következő évtizedekben megvalósítsa a fúziós energiatermelést oly módon, hogy az versenyképes legyen a mai energiaforrásokkal. Az ITER kísérleti berendezés lesz, melynek tapasztalatai alapján akár a 2030-as években megépülhet az első kísérleti energiatermelő fúziós erőmű. Ha ez sikerül, a fúziós energiatermelés a század második felének meghatározó energiatermelési módjává válhat.
Az ITER-projektben magyar szakemberek is részt vesznek - tájékoztatta lapunkat Zoletnik Sándor a Magyar Euratom Fúziós Szövetség elnöke. Jelenleg 5 magyar mérnök dolgozik a jövőbeli fúziós reaktorok üzemanyag-utánpótlásának biztosítására szolgáló úgynevezett tríciumszaporító kazetták tervezésén - tríciumot lítium-vegyületből szeretnék előállítani - és az ITER-ben való majdani kipróbálásán. Emellett kutatóink részt vesznek az ITER fúziós plazmájának mérésére szolgáló 4 diagnosztikai eszköz tervezésében és megvalósításában is.
Idén tavasszal némi zavart okozott, hogy vezető kutatók azt mondták, nincs jövője a fúziós energiának. Sohasem lesz valódi energiaforrás. Szkepticizmusukat azzal magyarázták, hogy számos mérnöki problémára kell megoldást találni, amire ezek a szakértők kevés esélyt látnak.
A New Scientist című tudományos magazin e témában megszólaltatta a világ egyik, ha nem a leghíresebb műszaki intézményének, az amerikai Cambridge-ben található Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) plazmafúziós központjának igazgatóját. A magyar Porkoláb Miklós a lapnak azt mondta:
"Több mint harminc éve foglalkozom e témával, ezen idő alatt e tudományág hatalmasat fejlődött.
A tudósok dolgoznak a megoldáson." Ám még ő is ötven évre teszi az energiát termelő első fúziós erőmű megépítését.
http://www.nol.hu/cikk/425235/
|
