Az erőmű bővítéséhez már megvan az egységes környezethasználati engedély. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium pedig ezekben a hetekben készíti elő a 2008 és '12 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervet, ami az ország összes károsanyag kibocsátását szabályozza.

Mivel a tervek szerint az új blokk csak 2012-ben indul be, a visontai beruházás az úgynevezett új belépő tartalékokból kap majd kibocsátási egységeket. Hogy ez pontosan mit, illetve mennyit jelent, a tárca klímavédelmi osztályának vezetője, Fejler József szerint akkor derül ki, ha már működik az erőmű és megkezdődik a kibocsátás.

Fejler József elmondta: jelenleg is számítás alatt van, hogy körülbelül mekkora lesz, elég jelentős, mivel hogy egy 400 Megawattos blokkról van szó, viszont a technológiája már jóval jobb lesz, mint a jelenlegi blokkoké, ami 28 százalékos hatás volt és ez pedig 41 lesz, de ez jelentős, tehát millió egységméretű tartalékot jelent számukra. A teljes emisszió kereskedelmi kibocsátáshoz képest ez körülbelül olyan egyharmincad része, tehát az emisszió kereskedelmi rendszerben lévő üzemek teljes kibocsátásához képest.

A visontai erőmű eddig az ország energiatermelésének 13-15 százalékát adta és ez az arány a fejlesztés után sem változik majd. Az erőmű 2-3000 munkahelyet teremt a térségben. A Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium úgy nyilatkozott a visontai bővítésről, hogy a minisztérium természetesen örül minden olyan beruházásnak, ami az országnak hasznot hoz és munkahelyeket teremt.

A beruházáshoz azonban a tárcának nincs köze, az teljes egészében a német többségi tulajdonos döntése és költsége. Azt sem tudni még, hogy a hamarosan, egyes hírek szerint még az idén elkészülő 2006 és 2030 közötti, hosszú távú energiapolitikai koncepcióban hol szerepel, szerepel-e egyáltalán a visontai erőmű.

A visontai erőmű elnök-vezérigazgatója, Valaska József korábban úgy nyilatkozott: ha Magyarország az elkövetkezendő idők energiapolitikáját úgy határozza meg, hogy áramot mondjuk Bős-Nagymaros módon, vagy újabb atomerőművel, vagy gázfűtésűvel termel, akkor a visontai erőmű nem épülhet meg, ám ennek kicsi az esélye - tette hozzá az elnök-vezérigazgató. Az észak-magyarországi barnaszén tartalék körülbelül egy milliárd tonna, szakemberek szerint 120 évre elegendő. A német többségű tulajdonos pedig 750 millió eurót költ a bővítésre.